Ha apa olvas, jobban fejlődik a gyerek

Irodalom

„Minőségi, szépirodalmilag nívós” mesék, mosolygós arcok és fülig érő maszatfoltok társaságában telt az Apa olvas november 30-i bemutatója, melyről videófelvétel is készült.

A Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent kiadvány olyan írók műveit gyűjti össze, melyek nemcsak a szakma, hanem még a legapróbb és egyben legszigorúbb kritikusok elismerését is elnyerték. A teljesség igénye nélkül: Kollár Árpád, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Zalán Tibor, László Noémi, Marék Veronika és még sok, hozzájuk hasonló kiváló szerző alkotásai invitálják Meseországba a gyerekeket és a gyermeklelkületűeket egyaránt.

„A kettőt szerettem volna egyesíteni, minőségi, szépirodalmilag nívós, jó szövegeket adni a gyerekek kezébe és megismertetni ezeket az óvónőkkel, tanítónőkkel, hogy igenis nagyon jó a kortárs magyar gyerekirodalom. De ezenkívül olyan szövegek is legyenek ezek, amelyekre a gyerekek is rákapnak, élveznek, amit szeretnek, ami művészi élményt ad nekik” – hangsúlyozta a kötet szerkesztője, Harmath Artemisz.

Az apáknak, nagypapáknak döntő szerepük lehet a gyerekek kognitív fejlődésében, ugyanis, amint a kötet utószavából kiderül: „ha a szülők közül az apa olvas, akkor még inkább megélénkülnek ezek az agyi tevékenységek, erőteljesebben fejlődik a nyelvértelmező képesség”. A női (fel)olvasók adatszerű kérdéseivel ellentétben, „a férfiak kérdései szellemi kihívás elé állítják a csemetéiket. »Emlékszel, amikor bagolyhuhogást hallottunk nagyapa telkén?«, »Te hová utaznál el szívesen a világ tájai közül?«, »Eszedbe jut olyan családtagod vagy ismerősünk, aki messzire utazik a munkába?«” – hangsúlyozza a szerkesztő.

A könyvbemutatón a kötet két szerzője, Nyulász Péter és Harcos Bálint is részt vett, hogy megosszák a meseolvasással kapcsolatos gyerek- és felnőttkori élményeiket. „Én eleve úgy lettem gyerekeknek író szerző, hogy az otthon együttolvasás volt mindig az a különleges pillanat, amikor hazaértem a munkából és végre együtt lehettünk a gyerekekkel, szórakoztunk, sokszor átírtuk a történeteket a képekhez és nagyokat kacagtunk. Ezt mindenkinek érdemes átélnie, aki gyerekekkel van együtt, legyen akár nagyszülő, akár nagymama, akár nagypapa, hogy esténként, a gyerekekkel összebújva, egy-egy történetet megismerjenek” – meséli Nyulász Péter IBBY-díjas író.

„A kisgyerekeknek nagyon fontos, hogy a vizuális élmény milyen, tehát hogy a könyvtárgy maga, az olyasmi legyen, ami megragadja a figyelmüket, ami szép” – folytatja Harmath Artemisz, aki szerint ezek a grafikák egyben a vizuális igényességre is nevelik a gyerekeket. Orosz Annabella, a kötet illusztrátora, a gyerekrajzok, a firkák és az összetettebb karakterek egymás mellé állításával a meseolvasás közösségi élményét igyekezte érzékeltetni; hogy a mese mindenkié: „Ami az Apa olvasban illusztrációként megjelenik, egy kicsit arra hajaz, hogy a gyerekek nyelvét megszólaltatni, tehát a gyerekrajzok, krétarajzok, ugyanakkor a szülőnek is adjon valami értelmezhetőséget, amiben gyönyörködhet a gyerek és felnőtt egyaránt” – mondja.

Az elmélyülést, a mesék és a rajzok mellett különböző kérdések is segítik, melyek némelyike a mese történetére vagy az azzal szoros összefüggésben lévő témakörre kérdez vissza. Harcos Bálint költő, író szerint „ezek a kérdések egy kicsit elébe is mennek a gyerekek kérdéseinek, amit nagyon fontosnak tartok különben; hogy a gyerek is érezze azt, hogy a szülő vele egyként vesz részt a mese olvasásában, a közös mesélésben”.

A könyvbemutató dedikálással, illusztrációs workshoppal, és sok-sok mosollyal ért véget.