Az elmúlt évben is kiemelkedő érdeklődés kísérte a Szépművészeti Múzeumnak és tagintézményeinek, a Magyar Nemzeti Galériának, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak és a Vasarely Múzeumnak a tárlatait, melyeknek 2024-ben összesen több mint 800 ezer látogatója volt. A Szépművészetiben tavaly november végén megnyílt és március végéig látható Munkácsy-kiállítást eddig már közel százötvenezren tekintették meg, így ez a tárlat is minden bizonnyal az intézmény leglátogatottabb kiállításai közé kerül.
A 2025-ös év egyik legérdekesebb kiállításának ígérkezik a november 27-től a Szépművészeti Múzeumban látható Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című tárlat. A főigazgató egy sajtóbeszélgetésen felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum 1988-ban már kiállított néhány szobrot és eszközt az 1974-es szenzációs leletből, a mostani tárlat azonban jóval nagyobb szabású lesz. A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike a Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírját őrző, életnagyságú terrakottakatonákat vonultatja fel. Baán László kiemelte: olyan kínai szobormásolatok is lesznek, amelyekre eredeti színüket fogják rávetíteni. Az agyagkatonák kísérőkiállítása a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban az ázsiai hunokat vagy hsziung-nukat mutatja be – akik ellen a Nagy Falat emelték.
Az áprilisban nyíló MS mester és kora elnevezésű kiállítás képet ad a titokzatos mesterről, lokalizálja eredeti környezetét, illetve a stílusát meghatározó művészeti régiókat, számba veszi festményeinek szerteágazó stíluselemeit, valamint újonnan azonosít a mester vagy a műhelye által készített további műalkotásokat, sőt javaslatot tesz a több száz éves rejtély feloldására is, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögött.
A Menny és Pokol házassága – William Blake (1757–1827) és kortársai című kiállítás a londoni Tate gyűjteményéből válogatva a költő és festő legjelentősebb műveit tárja szeptembertől a látogatók elé, az angol képzőművészet és történelem egy különösen mozgalmas időszakának kontextusában.
Korunk egyik legjelentősebb alkotója, Georg Baselitz azon kevés művészek egyike, akik napjainkban régi mesterek papíralapú műveit gyűjtik. Érdeklődése ezen belül is kifejezetten a manierista sokszorosított grafikákra irányul, melyekből elsőrangú kollekcióval rendelkezik. A Szépművészeti decemberben nyíló kiállítása a Baselitz-gyűjtemény manierista alkotásait 21. századi szemszögből mutatja be.
A Magyar Nemzeti Galériában a szecesszió időszakát a magyar plakátművészeten keresztül megidéző tárlat, valamint Tihanyi Lajos és Czimra Gyula életmű-kiállítások nyílnak ebben az évben, míg a Hopp Ferenc Múzeum tavaszi kiállítása a magyarországi eszmetörténet egy izgalmas és eddig kevésbé feltárt fejezetét, a spiritizmus, a teozófia és a buddhizmus hatását mutatja be a 19–20. század fordulóján.
Az elmúlt két évben kiemelkedő mértékben gyarapodott a múzeum gyűjteménye: csaknem ezer műtárgy több mint ötmilliárd forint értékben került vásárlás vagy ajándékozás útján a Szépművészeti Múzeumba. A vásárlások során többek között El Greco, Juan de Zurbarán, Anne-Louis Girodet, Vaszilij Kandinszkij, Mányoki Ádám és Lakner László, ajándékozás révén pedig Sean Scully, Georg Baselitz, Hantaï Simon, Lucien Hervé és Vera Molnar kiemelkedő alkotásaival gazdagodott a múzeum. Baán László hangúlyozta: a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye Szentpétervár és Bécs között a legjelentősebb gyűjtemény.
Hamarosan lezárul az új Nemzeti Galéria építésére kiírt feltételes közbeszerzési eljárás – mondta a főigazgató. Baán László szerint ha a kormány most elindítaná a beruházást, 2028-ra készen lenne az épület, a költözést pedig egy év alatt le tudják bonyolítani. Néhány hónapon belül tudni fogjuk, mennyibe kerülne a megépítése – fűzte hozzá. Becslései szerint az ár mintegy kétszerese lesz annak az összegnek, amelyből 2019-ben épült volna meg az új, bruttó 50 ezer négyzetméteres múzeum.
A Covid után nehezen tért magához a múzeumi élet is, nagyjából most tart a korábban csúcsidőszaknak számító 2019-es látogatottságnál, a mi intézményünk azonban a leggyorsabban magukra találó múzeumok közé tartozott – fogalmazott. Beszámolt arról, hogy a világ egyik legemblematikusabb múzeumépületében, a bilbaói Guggenheim Múzeumban mutatkozik be gazdag válogatás a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének legjelesebb darabjaiból. A mintegy százötven művet bemutató tárlat egyedülálló képet ad hét évszázad európai művészetének rajz- és grafikai munkáiról, hangsúlyozza a műfaj sokszínűségét, gazdag hagyományait és megújulási képességét. A február 28-án nyíló kiállítás átfogó áttekintést nyújt a 15. századtól napjainkig készült rajzokról és nyomatokról olyan kiemelkedő mesterek munkáin keresztül, mint például Albrecht Dürer, Leonardo, Raffaello, Rubens, Rembrandt, Goya, Barabás Miklós, Henri de Toulouse-Lautrec, Aba-Novák Vilmos, Victor Vasarely, Vera Molnar, Georg Baselitz vagy Gerhard Richter. A főigazgató hozzátette: tárgyalnak egy átfogó Vasarely-kiállítás megrendezéséről Brazíliában.
Jövőre megnyílik a Liget mellett létrejövő Fotóművészeti Múzeum, jelenleg az épület felújítása, átalakítása zajlik.
