Sue Williams, a párizsi központú szervezet szóvivője emlékeztetett arra, hogy az UNESCO a világörökséget nem csak emlékművekben méri, 851 objektumot tartalmazó listáján vannak nagyobb egységek is, például városrészek, ember által alakított tájak és természetes környezetek is.
A szombat esti eredményhirdetés szerint a világ hét új csodája a Kínai Nagy Fal, a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban, a jordániai Petra sziklavárosa, a római Colosseum, a perui Machu Picchu inka romváros, a mexikói Chichén Itza ősi maja városának maradványai és az indiai Tádzs Mahal. A Bernard Weber svájci filmrendező ötlete alapján elindult szavazás szervezőit az motiválta, hogy aktualizálják a "hét csoda" listáját, amelyet még az i. e. II. században állapítottak meg, és amelyek közül ma már csak az egyiptomi piramisok állnak. Az UNESCO már június 20-án közölte, hogy nincsen semmi köze a kezdeményezéshez.
Christian Manhart, a világörökség-központ kommunikációs igazgatója ugyan elismeri, hogy valamennyi "csoda" megérdemli beszavazását, de kevesli a hetes listát, mert az szerinte az ókorban az akkor sokkal kisebb ismert világ számára volt csak megfelelő, és így azok az országok, amelyek kimaradtak a maguk "csodáival", ezáltal "negatív üzenetet kaptak."
Az UNESCO azzal sem ért egyet, hogy a szavazás ünnepélyes gálája bevételeinek egy részét az afgán tálibok által 2001-ben lerombolt bámijáni óriási Buddha-szobrok újjáépítésére fordítják. Ez a pusztítás volt Weber ötletének egyik ihletője. Sue Williams szerint nem hoztak hivatalos döntést arról, hogy miként lehetne a legjobban megóvni vagy restaurálni Bamijánt, Manhart pedig elmondta, hogy a szobrok egy része megmaradt a sziklafalban, ezért egy esetleg újjáépítéssel ezek elpusztulnának. Nem is szólva arról, hogy az afgán kormány, az erős iszlamista jelenlét mellett, miként tudná újjáépíteni ezeket a "bálványokat."
Ugyancsak vitatta a szavazás jogosságát Jeórjiosz Vulgarakisz görög kulturális miniszter, aki egy szépségverseny pódiumához hasonlította a nemzetközi voksolást, "egy olyan pódiumhoz, amelyen az Akropolisznak nem kell végigvonulnia", éppen ezért Görögország nem is mozgósította erőit, hogy a maga "csodái" bekerüljenek.
Az UNESCO álláspontját osztotta a listáról kimaradt Franciaország is, amely, mint Pascale Andréani külügyi szóvivő felhívta rá a figyelmet, 31 helyet foglal el a világörökségek listáján. A szóvivő szerint "egy magánkezdeményezésről van szó, amely az internetezők véleményére volt kíváncsi". Párizs az Eiffel-torony bekerülésében reménykedett, de az Öreg Hölgy, a világ első számú turisztikai látványossága, amelyet 2006-ban 79 millióan látogattak meg, és 36,9 milliárd eurós bevételt hozott Franciaországnak, még ott volt a 10 döntős között.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
