Bak Imre: A csend változatai // acb Galéria

Bak Imre: A csend változatai 7., 2022, akril, vászon, 140×210 cm.
Fotó: Tóth Dávid, a művész és az acb Galéria jóvoltából.

Bak Imre legfrissebb festményciklusa hét finom, éteri kompozícióból áll. Ez a sorozat a korábbi játékos, radikális festmények ellenpontja, egy letisztultabb, nyugodtabb szakaszt jelölnek az életműben. Míg a 2021-es Helyzet ciklus absztrahált maszkokat és portrékat láttatott, addig A csend változatai festményein nagyobb hangsúly kerül a tájkép-archetípusokra. Így ezek a képek Baknak a 2010-es évek elején festett képeivel is párhuzamosságot mutatnak. A csend változatai színei is szembetűnő módon alakulnak át a korábbiakhoz képest, az egész sorozatot áthatja a fehér szín elemi élménye, ami számottevő újdonság Bak festészetében. Bár a művészt mindig is foglalkoztatta a geometrikus absztrakció metafizikus olvasata, a fehér szín szimbolikája most még látványosabbá teszi ez irányú vizsgálatait. A kiállítás október 21-ig látogatható.

Drozdik Orshi: A fénykép és a szerelmes vers 1975–1995 // Mai Manó Ház

Drozdik Orshi: Individuális mitológia: Rubens, 1975–1976. Budapest
Copyright: Drozdik Orshi

Drozdik Orshi a legelső fotóit a Magyar Képzőművészeti Főiskolán készítette, ezekkel alapozta meg konceptuális művészetét. A legelső képei akadémiai aktmodell-beállítások és táncmozdulatok újrafotózásából állt, amelyeket aztán a performanszaiban magára vetített, így vált a teste képhordozó felületté. Ezekből a sorozatokból Budapesten először lesz látható a Szempillantás és sóhajtás című. Ez egy kísérletező jellegű széria, amelynek szerves részei a művész által írt szerelmes versek. A korai évek felvételei a művészetoktatás kritikáját adták, 1984-től Drozdik fotói a patriarchális tudományos diskurzusok igazság- és valóságábrázolási módszereit analizálja. A szerelmes versek pedig tulajdonképpen vádiratok: ezek a szövegek rámutatnak, hogy a nő vágya is a férfiak által meghatározott. A tárlat húsz év fotómunkáiból válogat. Különlegességét adják azok a videófelvételek, amelyek az azóta elhunyt művészettörténész, Beke László és Drozdik Orshi, valamint Boros Lili kurátor és a művész beszélgetését rögzítik. A kiállítás október 9-ig látogatható.

Czigány Ákos: Retina // Várfok Galéria

Czigány Ákos fotója
Forrás: Várfok Galéria

A Várfok Galéria szeptember 15-én nyíló kiállítása Czigány Ákos legújabb sorozatait mutatja be. A Speculum, a Replica és az Önarckép remekül illeszkedik a korábbi anyagokhoz, hiszen ezek is olyan különleges alkotói világot és vizualitást villantanak fel, amelyek ötvözik egymással a mély filozofikusságot és a precíz analízist. Czigány így mind technikailag, mind konceptuálisan túllép a klasszikus fotográfia határain. Ezzel az anyaggal most a látás határhelyzeteit járja körül. A fotók érdekessége, hogy a kompozíciók mentesek mindenféle kontextustól, még tükröződések, árnyékok sem szerepelnek ezeken a képeken. Emiatt nagyon elevennek és éterinek hatnak a munkákon megjelenő formák, olyanok, mintha egy steril boncasztalról kerültek volna rá a képekre.

Anthony Vasquez: Light Necessities // Horizont Galéria

Anthony Vasquez munkája
Forrás: Horizont Galéria

Sok művész alkotói praxisát vagy koncepcióját megváltoztatta a koronavírus, Anthony Vasquez művészi világa pedig teljesen más irányt vett 2020 óta. A korábban figuratív olajfestményeket készítő dél-amerikai alkotó a kollektívan megélt bizonytalanság és diszreguláció hatására azzal kezdett el kísérletezni, miként tudna olyan felemelő alkotásokat készíteni, amelyek oldják a hétköznapok nyugtalanságát és zavarosságát. Vasquez a játék ihletével fordult a fény témája felé, a visszaverődéseket, a tükröződéseket, a világosság lágyságát és élénkségét a fa természetes formáival ötvözi. A fa felszíne és a rákerült színek, geometrikus formák különös harmóniát alkotnak, miközben a kézműves technikák és a kortárs művészet közötti kapcsolatot is felmutatják. A kiállítás október 12-ig látogatható.

Horváth Lóczi Judit: Almárium // MANK Galéria

Horváth Lóczi Judit: Az élet apró örömei, 2022.
Fotó: Csákvári Zsigmond

A Magyar Etimológiai Szótár szócikke szerint az almárium polcos, fiókos szekrény. „A középkori latinból való (almarium), amely elhasonulással keletkezett az ókori armariumból; ez az arma (‘fegyverek, szerszámok, eszközök’) származéka, s ezek tartására való bútort jelentett.” Régies szó, ma már alig használjuk, pedig egykor a mindennapok része volt, ma pedig már szinte elfeledett a jelentősége. A MANK Galériában Horváth Lóczi Judit legújabb műtárgyegyüttese azonban újra előveszi, felfrissíti ezt a szót, miközben felhívja a figyelmet azokra az alapvető emberi értékekre, amelyek egyre inkább kiveszőben vannak a világunkból. Az értékmentés és -őrzés hívószavak mentén a kiállítás koncepcióját az almárium szimbolikus funkciójához kapcsolta, hiszen ezek a szekrények annak idején az apró kincseket őrizték. A kiállítás a látogató fókuszát a valódi értékekre irányítja, miközben lehetőséget ad arra is, hogy meghalljuk a belső hangunkat. A kiállítás október 8-ig látogatható.

Fukui Yusuke: Monochrome fields with color dots // Paksi Képtár

Fukui Yusuke: SUMI-E-sorozat
Forrás: Paksi Képtár

Fukui Yusuke 1998 óta dolgozik a SUMI-E sorozatán, ami tulajdonképpen vizuális naplóként értelmezhető. A több ezer elkészült alkotás egy kontinuumként fogható fel, amelyben a művész absztrakt festészethez való változatos viszonya is követhető. A SUMI-E japánul tintaképet jelent: ez a napló egy olyan világba repít minket, amelyet az európai és ázsiai kultúrák sajátos interpretációja formált. A kiállítás különlegessége, hogy Yusuke munkáit a Paksi Képtár gyűjteményében szereplő absztrakt-geometrikus munkákkal együtt állítják ki. A hazai művek (Bak Imre, Birkás Ákos, Hencze Tamás, Joláthy Attila, Keserü Ilona, Király András, Korpácsi Ferenc, Körösényi Tamás, Maurer Dóra, Somody Péter alkotásai szerepelnek a falakon) tükrében még izgalmasabb ebbe az alkotói világba betekinteni. A kiállítás október 10-ig látogatható.

„Nem vagyok robot.” A szingularitás határain // Ludwig Múzeum

Páll Tamás: ODU I., kétcsatornás videóinstalláció.
Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás

A Ludwig Múzeum új kiállítása napjaink technológiai fejlődésének a mindennapjainkra gyakorolt számottevő hatását állítja középpontba. A munkák reflektálnak a rohamosan növekvő digitális jelenlétre, a poszthumán átalakulásra, a világkép és a gondolkodási sémák megváltozására. A digitális fordulat következtében az ember számára korábban ismert összefüggések, törvények, igazságok érvényüket vesztették, a hagyományos logika és kauzalitás már nem működik, ami zavarossá és nehézkessé teszi a világban való tájékozódásunkat. A tárlaton ezek a témák kerülnek előtérbe: az egyéni és társadalmi változásokra fókuszáló képzőművészeti munkák sokféle megközelítést alkalmaznak, hogy ezt megvizsgálják, és stratégiákat javasoljanak az új kihívásokhoz. Olyan közismert jelenségek művészeti szempontú megközelítéseivel találkozhatnak az érdeklődők, mint a fake news, a deepfake, a digitális detox, a life-hack, a filter bubble, az alternatív tények, a CGI, a mesterséges intelligencia, a ro(bot)ok, az online halhatatlanság. A kiállítás november 27-ig látogatható.

Gáldi Vinkó Andi: Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back // Deák Erika Galéria

Gáldi Vinkó Andi frissen megjelenő kötete
Forrás: Deák Erika Galéria

Izgalmasan folytatja a Deák Erika Galéria azt az utat, amit a nyáron futó Jelenlétem evidens kiállítással indított. Most egy alkotóra fókuszálva egy pop-up kiállítás keretében járja körül az anyaság témáját, ami egyszerre jelent eltűnést, kiszakadást a világból, valamint egy sokkal komplexebb entitássá válást. Gáldi Vinkó Andi legújabb fotósorozata is a személyes narratívákból indul ki, saját és közvetlen környezetét dokumentálja, ugyanakkor mégis az egyik legégetőbb társadalmi kérdésre reflektál.  Charlotte Jansen így ír Gáldi Vinkó Andi sorozatáról: „Szóval hová megyünk, ha eltűnünk ebbe a ködben, az anyaság ködébe? Eltűnésként megfogalmazni, ahogyan azt Gáldi Vinkó Andi a rá jellemző fanyar szellemességgel teszi, ironikus – amikor valójában egy egész univerzummá válunk, a legjelentősebb, legalapvetőbb és legmegingathatatlanabb módon jelenünk meg egy másik ember számára, testünket táplálékká, menedékké és vigasztalássá változtatva. Amit érzek, ha Andi négy egymásba fonódó élet hat évének felhalmozását nézem, hullámokban dokumentálva az absztrakciótól a gömbölyded, puffadt, szivárgó realizmusig, rugalmas szépséggel és cukros szentimentalizmus nélkül, az a jelenlét, nem a hiány.”

A kiállítás szeptember 23-ig látogatható.

Hogyan lehet egy téglával betörni a bank ablakát, ha még ahhoz sincs erőnk, hogy kikeljünk az ágyból? // Trafó Galéria

Eperjesi Ágnes: Felcsavart gesztus 4 , 2022, színes fotogram (részlet).
Forrás: Trafó Galéria

A kiállítás a betegség, az egészség, a sérülékenység, a gyógyulás, a gondoskodás fogalmait analizálja. Ezek a kérdéskörök azonban nem polarizáltan jelennek meg a térben, hanem egymást folyamatosan váltó és egymásba állandóan átfolyó állapotokként. Ahogy a fizikai térben folytonos a mozgásunk, úgy a testi és a lelki közérzetünk is folyamatos változásban van. Ahogy a kiállítás ismertetője írja: „Bár az egyén testi állapota a legintimebb tapasztalatok egyike, látszólag személyes probléma, ügy és felelősség, a kiállítás mind a betegséget, mind a gyógyulás folyamatát a társadalmi szövet részeként értelmezi. A kiállításon látható művek az egészségügyi rendszerekben jelen lévő egyenlőtlenségekre is reflektálnak, bemutatva az egyéni tapasztalatok, fájdalmak és érzetek megkérdőjelezésének, láthatatlanná tételének folyamatát, illetve olyan stratégiákat és gyakorlatokat villantanak fel, melyekkel visszaszerezhető az egyén illetékessége és fokozható az önrendelkezése.” A kiállítás október 16-ig látogatható.

A gyulai Kohán Képtár új időszaki kiállítása

Soha be nem mutatott kortárs remekműveket láthatunk a gyulai Kohán Képtárban. Az anyagot, amely Szilágyi András filozófus, művészeti író, költő magángyűjteményéből származik, három szekcióba rendezte a kurátor. A szentendreiek közül Aknay János, Balogh László, Bartl József, Bálint Endre, Bereznai Péter, Deim Pál, Gadányi János, Gubis Mihály, Kántor Andor, Wahorn András, Vaszkó Erzsébet festőművészek műveit tekintheti meg. A neoavantgárdok között olyan nevek szerepelnek, mint Hencze Tamás vagy Fajó János. Az absztrakt expresszionizmus irányzatát Kéri László, Lossonczy Tamás, Sváby Lajos, Schéner Mihály, Szabados Árpád, Szentgyörgyi József, Szabó Zoltán, Nagy Gábor festőművészek képviselik. A kiállításban versek is szerepelnek, valamint Fábri Zoltán rendező Barátnők festménye is megtekinthető. A tárlat október 23-ig látogatható.

Nyitókép: Horváth Lóczi Judit Almárium című kiállítása a MANK Galériában. Fotó: Csákvári Zsigmond