Seregi Zoltán, a békéscsabai teátrum igazgatója kedden az MTI-nek elmondta, hogy színházi előadásokat és közművelődési programokat visznek majd a saját társulattal nem rendelkező szentesi színházba, ők veszik fel az ott dolgozó embereket, ők fizetik a rezsit, de a jegybevétel is az övék.

Hozzátette, hogy szeretnék visszaállítani az egykoron itt is létező bérletrendszert. Terveik szerint havonta négy előadást a békéscsabai társulat játszana, két produkciót pedig az ország más részeiről látnának vendégül. Ugyanilyen szisztémával szeretnének gyerekbérletet is bevezetni.

Átépítés alatt. Forrás: a színház Facebook-oldala

Seregi Zoltán az őszi nyitásról elmondta, hogy szeptember 4-én a színház előtt adnának gálaműsort, amelyet bárki ingyen megnézhet, és az érdeklődők aznap be is járhatnák a felújított színházat. A nyitó előadásról is van elképzelése, de azt még egyeztetni kell a helyi önkormányzati grémiummal is – jegyezte meg.

A Petőfi Szálló és Vigadó épületében található színháztermet Seregi Zoltán „álomszép, kis drágakőnek” nevezte, amely legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik. A színpad ugyanakkora, mint a békéscsabai teátrumé, így könnyen megoldható a díszletezés.

A Szentes főterén álló, 1897–1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el. 2008-ra a teljes épület leromlott, használhatatlanná vált. A város a Településfejlesztési operatív programból 1,1 milliárd forintot nyert el az épületkomplexum felújítására, ezt egészítette ki egy 700 millió forintos kormányzati támogatás, az önkormányzat pedig 360 millió forint önerőt tett a projektbe eddig – mondta a működtetésről kötött szerződés aláírásakor Szabó Zoltán Ferenc polgármester.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkársága százmillió forinttal támogatja a színház első évét.

A színháztermet Tóth József (1823–1870) színészről, Szentes jeles szülöttéről nevezték el, aki a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója volt.

Nyitókép: A szentesi Tóth József színház látványterve. Forrás: a színház Facebook-oldala