A szerdai napot ajánlja: Poós Zoltán író, zenei szakíró

Egyéb


poos_zoltan01.jpg
Poós Zoltán

(MTI) - "Tipikusan fesztiválos öröm- és bulizenét játszik a Madness, és bár tagjai már nem a legfiatalabbak, három évvel ezelőtt is látszott, hogy még mindig nagyon élvezik a zenélést" - mondta a szerdai nagyszínpados kínálat főzenekaráról Poós Zoltán.

 
A szerdai koncertet - amely 21.30-kor kezdődik - azért is ajánlja, mert a Madness által képviselt ska újabban Magyarországon is prosperáló könnyűzenei irányzat lett, elég csak a szintén szerdán (az MR2 színpadon) fellépő Irie Maffiára, vagy a Pannonia Allstars Ska Orchestrára (PASO) gondolni. Poós Zoltán kiemelte: a Jamaicából származó ska, a reggae egyik előfutára volt az első olyan popkulturális irányzat Magyarországon, amely a legkisebb késéssel, még "fénykorában", 1981-ben eljutott Magyarországra (Fórum, GM 49, Satöbbi).
   
Mint kifejtette, a londoni, Camden Town-i Madness nem ortodox ska produkció, hiszen felhígított, urbánus skát játszik, ellentétben a csütörtökön színpadra lépő Specialsszel, amely inkább a jamaicai stílus felől közelíti a skát. A Madness 1979-ben futott be, abban az évben, amely az újhullám fénykora volt Nyugat-Európában és Észak-Amerikában; a punk után mindenki a zenei finomodás felé indult, ekkor lett népszerű a Police és a Devo is.
   
A Madnessben is van némi new wave-es hatás, kinézetben is: a tagok öltönyben, napszemüvegben lépnek színpadra, Poós szerint "dekadens fazonoknak" néznek ki. Gyorsan iszonyatosan népszerűek lettek, olyan nagy és vidám slágereket írtak, mint a Baggy Trousers, az Our House vagy a Night Boat To Cairo. A héttagú zenekar fénykora 1979 és 1984 között volt, később feloszlottak, de az elmúlt 18 évet ismét aktív koncertezéssel és lemezkészítéssel töltötték - a Madnessben ma is a hét alapító tag zenél együtt.
   
Poós Zoltán a közvetlenül a Madness előtt fellépő The Hives-ot is ajánlotta a nagyszínpad szerdai programjából; a garázsrockot játszó svéd zenekar 2005 és 2007 után már harmadszor jön a Szigetre. Az író szerint a The Hives énekese, Pelle Almqvist pontosan olyan, amilyen Mick Jagger lehetett 1971-ben.
   
"A The Hives zenéjét otthon is lehet hallgatni, csak vigyázni kell, nehogy közben kitépd a gázcsövet a falból" - érzékeltette az általában a szalagavatókon szokásos fekete-fehér egyenruhában színpadra lépő együttes energikusságát Poós Zoltán.
 
Sokadszor játszik Magyarországon a vicces brit punkzenekar, a Toy Dolls is (ők 16.30-tól zenélnek a nagyszínpadon). Ezt a színpadon és a lemezeken egyaránt "ökörködő" csapatot nem szabad komolyan venni.
   
"Érdekes módon a nyolcvanas évek végétől a német nyelvterületen és Magyarországon egyaránt erősebb volt a Toy Dolls punkkulturális beágyazottsága, mint a híresebb nyugat-európai és amerikai punkbandáké" - fűzte hozzá az író.
   
Poós Zoltán szerencsétlennek nevezte, hogy éppen a sokkoló horrormetált játszó és látványos pirotechnikai eszközök bevetéséről is ismert amerikai Gwar kezdi (15 órakor) a szerdai nagyszínpados programot. "Abban bízhatunk, hogy esni fog az eső, mert akkor legalább biztosítva lesz egy kellemesen mocsári hangulat" - jegyezte meg.
   
A könnyűzenei szakíró még egy fellépőre hívta fel a figyelmet a szerdai Sziget-programból: a kaliforniai punklegenda, a Bad Religion az A38-Wan2 színpadon játszik 23.30-tól.
 
"A Bad Religion egy melodikus punkzenekar elgondolkodtató szövegekkel, az 1990-es évek elején komoly kultuszuk volt Magyarországon. Aki szereti a dinamikus punk and rollt, annak ott a helye a koncerten" - mondta róluk Poós Zoltán.
 
Mint elmondta, egy kivétellel (1997) eddig valamennyi Sziget fesztiválon ott volt, de az elmúlt években célirányosabb lett: előre eltervezi, melyik koncertet nézi meg, és amennyire ez lehetséges, igyekszik a nagy tömegeket elkerülni. Hozzátette: ha túl sok programot néz meg egy nap, akkor az egész összefolyik, és nem marad meg benne.
 
Poós Zoltánnak Táskarádió címmel az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg kötete, amelyben az elmúlt ötven év ötven magyar slágerét ültette szubjektív popkulturális környezetbe. 2009-ben A szív határai címmel regénnyel jelentkezett.