Petruska / A Faun című bemutatójával a Tellabor is belakja az új Nemzeti Táncszínházat. Kulcsár Noémi társulatvezető koreográfus együttesével március 19-én a nagyteremben a tőle megszokott groteszk humorral bánik el a Faunnal és küzd a tiszta szerelemért a pénz és a hatalom ellen.
Miért pont ez a két darab mozgatta meg a fantáziádat?
A Petruskát tavaly az Olmutzi Balett felkérésére készítettem el, és akkor elhatároztam, hogy megcsinálom a saját együttesemnek is. Az egy klasszikus együttes volt, a formanyelv itt most más, inkább a kortársabb ízeket próbáltam meg elkapni benne. Nagyon szerettem a Sztravinszkij művével való közös munkát, és úgy éreztem, itthon is meg akarom ezt mutatni. A Faun úgy jött hozzá párosnak, hogy Debussy egy másik szerelem, és mindenképp klasszikus zenét akartam, de inkább az újabbak közül.
Milyen lesz a világa? Kik táncolják?
Akiket a Tellaborban már megszoktak a nézők, azok a táncosok ebben a projektben is benne lesznek. A Faunban Csere Zoltán és Szarvas Krisztina fognak táncolni, a Petruskában pedig Shell Martin, Hajszán Kitti és Csizmadia Tamás, mint főszereplők, és hozzájuk csatlakoznak a frissen végzett, modern tánc szakos fiatalok. Izgalmas, jó munka. A Petruska nagyon groteszk világ. A látványt egy nagy fekete asztal adja, ami a központja az egész történetnek, és ez alakul át asszociációink révén. A jelmez jelzésértékű lesz a három főszereplő ? Petruska, a ballerina és a mór - karakterének tekintetében. Egy uniformizált, biznisz világból indul ki. A Faun nem evilági, hanem utópisztikus. Nem emberi, hanem egy köztes állati világot fog megteremteni. Tiszta tánc mind a kettő, letisztult látvánnyal.
Hogyan alkottál ez esetben?
A zene volt az első, mindent ennek rendeltem alá. A Petruskának rettenetesen erős a muzikális dramaturgiája, annyira mondja, mit kell csinálni, hogy nagyon nem is tudsz másra fókuszálni, csak arra. Folyamatosan, perceket, másodperceket visszatekerve a zenére illesztettem az alkotást. A helyszín is meghatározó, az új Nemzeti Táncszínház nagytermében először alkotok. Kis együttes vagyunk, ez pedig egy nagy tér, meg kell tölteni. De olyan sok színpadra alkottam már, hogy a helyszín nem feszélyez. A technikai felkészültség itt ráadásul rendkívül jó.
Miről szól a te Faunod és a te Petruskád?
Nyilván hordozza azt a dinamikát, amilyen vagyok, de azt hiszem, nem feltétlenül a magam életéből alkotok. Az egyetlen dolog, ami minden darabomon átível, az a groteszk humor. A Faunban nem a férfi kielégüléséről szerzünk majd tudomást, a darab végkifejlete - meglepő módon - nem a hím felemelkedése lesz. A Petruska középpontjában a hatalmi harc áll, ami korunkat is jellemzi, ugyanakkor időtlen igazság. És a szerelem. Az én konklúzióm: a hatalom és a pénz megöli az igaz, tiszta szerelmet. Ez alól nincs kivétel.
Igaz még a sztereotípia női és férfi alkotók tekintetében?
Kicsit nehezebb érvényesülni ebben a szakmában, ha nő vagy Magyarországon, de azért már jobb a helyzet. Egyre többen vagyunk, és egyre produktívabbak. A tehetségünkért elfoglalt helyünket persze még mindig nehezebb megszerezni, mint egy férfi alkotónak, de javul a tendencia.
Fotók: Lakatos Lakijani János
