Egyik ember fontos a másiknak ? határozta meg filmjei lényegi mondanivalóját a 89 éves Makk Károly filmrendező. ?Szeretni kell? című, filmről filmre haladó könyve pályája kezdetétől idézi fel a magyar filmszakma történéseit, szereplőit. A Kino Caféban beszélgetéssel és portréfilmmel egybekötött bemutatón László Ágnes, a Kossuth kiadó kommunikációs vezetője, majd a kiadó elnök-vezérigazgatója, Kocsis András Sándor köszöntötte és méltatta az íróként most debütáló filmrendezőt.
Konrád György író a pódiumon beszélgetőtársként mindjárt azzal a dicsérettel kezdte, hogy két olyan embert ismert életében, akik nyomdakészen tudtak megszólalni, azaz akár rögtön leírhatták volna a szóban elhangzó megfogalmazásaikat: egyikük Örkény István volt, a másik Makk Károly. Berettyóújfalun, ahol a nyolc évvel fiatalabb Konrád György is lakott, Makk Károly édesapjának mozija volt, egyébként mérnök felmenőkkel. Makk Károly először bölcsészetre iratkozott, majd a filmgyárban kapott munkát, s ennek nyomán váltott a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol fiatalon már tanársegéd lett.
Jeles pályatársait, tanítványait felsorolni is sok, többen jelen voltak a bemutatón, mint Kamondi Zoltán, vagy a Makk Károlyról készült portréfilm egyik műsorvezetője, Radványi Dorottya.
A két műfaj teljesen különbözik, rendezés közben sok ember veszi körül a filmeseket, az íráshoz viszont magány kell. Makk Károly Badacsonylábdihegyen a nyaralójába vonult vissza, s ott próbálkozott az írással. Többszöri nekifutás után egyszer csak úgy érezte, kijött néhány mondat és elkezdte ?diktálni? a következőt. Az így született első tíz oldalt megmutatta a kiadónak, ahol megörültek és várták a folytatást. A könyv struktúrája a rendező filmjei köré épül, megjelenik a történelem, a barátok, és a magyar filmtörténet 1944-től, amikor Makk Károly a filmgyárba került.
Jól tud írni és át tudja adni mindazt, amiről ír az olvasóknak, jellemezte Konrád György, mire Makk Károly szerényen megjegyezte: ?nem voltam egy utolsó alak a magyar dolgozatok írásában?. Szó esett arról, hogy az érdekes személyekről jöhetne egy következő könyv, akikkel filmes élete során találkozott, operatőr, producer, vágó, és persze minden filmhez tartozik egy dáma, vagyis színésznő. Jordán Tamás felolvasásában arról az Oscar-díj átadóról hallhattunk, ahol Fellini Amarcordja mellett Makk Károly Örkény-adaptációja, a Macskajáték is versenyzett az idegennyelvű filmek kategóriájában. A kitűnő leírásnak köszönhetően mintha magunk is részt vettünk volna a fényes ünnepségen, a színes forgatag megjelenítése többször mosolyra fakasztotta a közönséget, a szöveget finom humorral fűszerezte a szerző.
Addig ne hagyd abba, amíg nem vagy boldog ? ilyen instrukciót is kapott az írásba kezdett filmrendező. ? Közeleg a boldogság? ? kérdezte Konrád György, s valójában az egész beszélgetés során ugratták egymást, mint Kosztolányi és Karinthy, művészi barátsággal. ? Milyen volt beiratkozni erre a véget nem érő tanfolyamra? ? hangzott az írói létre utaló kérdés. Makk Károly felidézte, hogy régen vidéki kultúrházakban járva előadásokat tartott a filmek vetítésekor. Már évek óta gondolta, hogy ennek megfelelő írásos nyomot kéne hagyni filmjei keletkezéséről és hátteréről, így született meg a ?Szeretni kell?.
A pódiumbeszélgetés után a jelenlévők megtekintették a Duna televízió két éve készült portréfilmjét, amelyben olyan neves színészek, tanítványok idézték fel Makk Károllyal filmes történeteiket, mint Törőcsik Mari, Igó Éva és Nagy-Kálózy Eszter színésznők, Kamondi Zoltán és Sopsits Árpád rendezők. A film után Makk Károly dedikálta a jelen lévő filmrajongóknak, barátoknak frissen megjelent kötetét.
Csanda Mária
