A tanulni vágyóknak szól a bejáratnál végigböngészhető, az egyes munkafázisokat jelölő szakszavak jegyzéke, mely mutatja, mi az a röntgen-difrakciós vizsgálat, mi fán terem a kazeinos festés, honnan származik az okumé. Az ember tekintetét máris vonzza a mellette látható tabló arról, milyen elképesztő állapotban vették kezelésbe a gogányváradi templom festett famennyezetét, amikor a táblák tenyérnyi résein besüthetett a nap. Kiváltképp látványos a gótikus faszobrok színeváltozása: a tüskevári Madonna-szobroké, például. Lepergett festék, málló felület, szú- és cincér rágta járatok - majd következett a hiánypótlás, tömítés, festés, és előállt az a tükörsima felületű, tompa festékrétegben ragyogó műtárgy, melyet a kiállítás-látogatók rutinos szeme megkövetel.
A szépséges, mély tüzű gót táblaképek sem nyújtották a mai, visszafogott, művészi hatást, amikor a kép fele hiányzott, a másik fele elázott, a felülete felpöndörödött; a toporci Madonna eredeti színét sem lehetett megállapítani a kelme redőiben talált festéknyomok alapján - most megint az egykori "azurit bélésű polírozott aranyban" pompázik. A bártfai Madonna fatáblakép mutatja, milyen gondokat okozhat a keret, ez esetben a képpel egybeépített, hornyolt, ferdecsapos kötéssel megerősített deszkamerevítés, mely ráadásul másképp száradt. A galéria legnagyobb műtárgyának, a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár kész, félig-kész, illetve csupán konzervált részeit szemlélve kiderül: a szekrényfülkék szobrok mögötti felületét takarékosságból nem festették, nem aranyozták - ennek megfelelően pusztult. Elborzasztásul kiállítottak egy rovar ette, agyonkopott, lábfej nélküli, 15. századi keszthelyi, valamint egy 18. századi szombathelyi Pi?tát: kirepülő rovarnyílások garmadájával, hosszirányú repedésekkel, gombafertőzés nyomaival, "plasztikai hiányokkal", azaz lábfej, illetve ujjak nélkül, égési sérülések és szándékos rongálás nyomaival - minden kétséget kizáróan restaurálás előtt.
Tartogatnak meglepetéseket a későbbi műtárgyak is. Egy megsárgult, megsötétedett - ecsettel némileg trehányul felhordott - lakkréteg alatt rejtőző, hullámos vászonról az infrafelvétel kiderítette, hogy Mányoki Ádám ritka csendéleteinek egyike - most virulnak a hamvas barackok a tálon. Id. Markó Károly Visegrádjáról az ultraibolya és infrafelvételek megmutatták, hogy eredetileg sokkal több volt rajta az út menti fa meg bokor, csak a mester maga átkente - s persze, az elütő színű javítások, repedezett lakk, korábbi repedéshálót elfedő javítás... Az egykori királyi palota Szent István terméből látható egy-egy hibátlan állagú Szent László és Szent Erzsébet, valamint egy-egy cafrangokban lógó IV. Béla és II. Endre.
Munkácsy Mihály képeinek vizsgálata kiderítette, hogy amelyik nem aszfalt alapú festékkel készült, abban viszont méhviasz, mastic gyanta, lenolaj, gumiarábikum, vasoxid van: egy állandó mozgásban levő, soha meg nem száradó elegy, amely idővel menthetetlenül besötétedik. A folyamat mai tudásunk szerint leállíthatatlan - érdemes addig gyönyörködni bennük, amíg még lehet. Tihanyi Lajos Csendéletének hátán felújítás közben találtak egy Nagybányai Mária-házat, Derkovits Dunai homokszállítókja hátoldalán pedig egy Utcát - vagy elégedetlen volt művével a mester, vagy nem volt pénze új vászonra. Dési-Huber a kiállított kép festésekor homokot kevert a festékbe, Kelemen Emil domborműszerűen hordta föl az olajfestéket a felületre, Derkovits aranyfüstöt, ezüstfóliát, mezei csomagolópapírt dolgozott a képébe, hogy a hal hal-, a papír papírszerűbb legyen. Tisztításuk enyhén szólva egyedi technikákat igényelt. Csontváry sem arról híres, hogy vásznait akár kíméletesen, akár szakszerűen tárolták, szállították volna. A Zarándoklás a Cédrushoz című képét többször is fölcsavarták, a dublírvászon felhelyezése sem volt kifogástalan, az átfestésekről nem is beszélve - mígnem már a vászon súlyának megtartása is gond volt. A szokásos tisztítás, tömítés, színhelyes retusálás, végezetül rugós alumínium vakráma következett - s most olyan, amilyennek ismerjük, büszkén feszít a tárlat legvégén.
A születésnapi rendezvénysorozat része a nemrég nyílt - a hagyomány és korszerűség viszonyát kutató - A festmény ideje című tárlat, március 29-én nyílik Rózsa Miklós művészönarckép-gyűjteménye, az ünnepi évadban várható még Vaszary János életműkiállítása, a cári udvarban készült műveket is tartalmazó Zichy Mihály-tárlat, valamint minden pénteken délután négykor ingyenes műelemző előadás. Irány a Vár.
