A kezdeményezéssel az 1970-es évek legvitatottabb restaurálását fordítanák vissza: akkor ugyanis az addig egységes kódexet 12 kötetre bontották. A mostani munkálatokkal Carlo Pedretti kutató szerint csak a konzerválást könnyítenék meg, és ettől a mű is könnyebben kiállíthatóvá válna. A Leonardo alkotásainak legteljesebb gyűjteményeként ismert kódexben a mester rajzai, írásai, és többek közt a repüléssel, matematikával, botanikával, asztronómiával és építészettel kapcsolatos értekezései találhatók. A könyv fakszimile-másolata tavaly a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban rendezett kiállításon is látható volt.
A kódexet a XVI. században Pompeo Leoni szobrász állította össze, aki a mester még meglévő jegyzetfüzeteiből dolgozott. Leoni a birtokában lévő 1120 fecniből egy 402 oldalas, hatalmas könyvet készített. Az 1968-72 közötti restaurálás során a kódexet 12 kisebb kötetre bontották, majd mindegyiket külön-külön bekötötték. A vezető Leonardo-kutatóként ismert Pedretti szerint a legkomolyabb hibát ezzel követték el, ugyanis a bekötött lapok már sosem lesznek olyanok, mint korábban voltak: a széleiket ugyanis sok helyen levagdosták, hogy pontosan illeszkedjenek a kisebb kötéshez.
A rossz restaurálás során a kódexlapokat vízzel és alkohollal szerették volna megtisztítani, ez azonban többet ártott, mint használt - állítja. Szerinte annak fényében, egy egyszerű Leonardo-rajzért akár 25 millió dollárt is kifizetnek, a kódexet felbecsülhetetlen mértékű kár érte.
A kisebb kötetek szétbontásáról a kutató a kódexnek 1637 óta - 20 év francia vendégeskedés kivételével - otthont adó milánói Ambrosiana könyvtárban tartott tanácskozáson számolt be, ahol a többi kutató is lelkesedve reagált a felvetésre. Szerintük ugyanis egy hasonló lépéssel eddig nem látott részleteket is felfedezhetnek majd a kódexek digitálisan is beolvasásra és átvilágításra kerülő lapjain. A korábbi vizsgálatok technikai felkészültsége nagyon messze volt a maitól, ezért most fizikai károsodás nélkül vizsgálhatják meg például a papír vagy a tinta összetevőit is.
A bejelentésre azután került sor, hogy a Codex Atlanticust közel egy éven át restaurálták, hogy a penészesedés nyomait eltüntessék róla. A károsodást 2007 decemberében egy amerikai kutató fedezte fel, ám a későbbi tesztek során kiderült, hogy a probléma főként az 1970-es években kipótolt részeket érinti: az akkor alkalmazott papír, tinta és konzerváló anyagok minősége ugyanis gyenge és szakmailag kritizálható volt.
A kódexet egyébként utoljára 1998-ban állították ki, ám a milánói könyvtár jövőre esedékes 400. születésnapja alkalmából újra bemutatják majd. Bár a kódex szétbontásába mindenki beleegyezett, annak időpontja egyelőre nem világos, és talán a 2015-ös milánói expóig bekövetkezhet majd.
