A Szentivánéji szexkomédiában hat ember története elevenedik, akiknek egyetlen éjszaka alatt változik meg az élete. Andrew, a kissé bogaras feltaláló ? a filmben őt alakítja Woody Allen ? és felesége, Adrian látszólag boldog házasságban élnek, szeretik egymást. Azonban régóta nincs szexuális életük, ami kissé megnehezíti az együttlétet. Szent Iván éjjelén őket látogatja meg Maxwell, Andrew legjobb barátja, aki egy ápolónővel érkezik, illetve Leopold professzor és menyasszonya, Ariel ? akinek egykor viszonya volt Andrew-val? Ezzel pedig el is kezdődik egy bonyolult szerelmi hatszög. Nem kívánjuk azonban elspoilerezni az egész alkotást, hiszen minden érdeklődő megtekintheti azt színdarab formájában február 24-étől a Pesti Színházban. Kern András színművészt, aki a műben Leopold professzort alakítja, Woody Allenről, a darabról és a tavaly januárban bemutatott Gondolj rám című filmjéről kérdeztük.
Ön Woody Allen állandó magyar hangja, ez a darab is egy Woody Allen-adaptáció. Mennyire áll közel önhöz a rendező stílusa? Mondhatjuk, hogy Kern András a magyar Woody Allen?
Közel áll hozzám, szeretem nagyon az alkotásait, a humorát. De azt, hogy én lennék a magyar megfelelője, abszolút nem lehet mondani. Sőt kicsit unalmas már ez az összehasonlítás, mert nagyon sokat mondták ezt egy időben. De valóban számtalanszor szinkronizáltam már, sőt játszottam is. A Játszd újra, Sam! című darabot már több mint harminchárom éve játsszuk a Vígszínházban, illetve a Pestiben is, most pedig ugyanitt adjuk elő a Szentivánéji szexkomédiát.
A darabban Leopold professzor karakterét formálja meg. Nem volt szokatlan ezt a szerepet alakítani úgy, hogy már egyszer ?eljátszotta a főszerepet? azzal, hogy szinkronhangja volt Woody Allennek?
Nyilván nem olyan nagy kihívás ez, mintha egy főszerepet formálna meg az ember, de ebben az esetben én már öreg vagyok ehhez, hiszen itt egy harminc-negyven év körüli emberről beszélünk. Leopold professzor karaktere is izgalmas, de a legérdekesebb az egész alkotásban, hogy egy orosz rendező vitte színpadra a darabot.
Nevezetesen Aleksandr Bargman. Milyen volt együtt dolgozni vele?
Kifejezetten jó együtt dolgozni vele, remek rendező. Kicsit másképp nyúlt hozzánk és a színpadhoz is, mint ahogyan azt megszoktuk. Költőibb, légiesebb is talán, kicsit kevésbé humorközpontú, nem annyira a szövegben lévő poénokra, mint inkább a helyzetekre, néha a látványra fektette a hangsúlyt. Minden olyat kiszedtünk a darabból, amely filmszerű volt, kicsit színháziasítottuk. Azért mondom többes számban, mert a szöveget többen is átdolgoztuk, köztük én is beleírogattam. Igyekeztem úgy alakítani, hogy egy kicsit pestibb legyen, egy kicsit igazodjon a mai humorhoz, hiszen ez egy harminc évvel ezelőtti film. De egy dramaturg, illetve a fődramaturg is átdolgozta, sőt újra is fordították, és az orosz rendezőnek is külön lefordították a szövegkönyvet, és ő is írt bele. Rengetegen dolgoztunk tehát rajta, így nem is tudom igazán, hogy kié. Leginkább Woody Allené, persze, de az, ami a színpadon elhangzik, azért egy kicsit más.
Visszatérve Leopold professzor karakterére. A filmben egy kissé konzervatív, okoskodó professzort láthatunk, akiből aztán mégis előtörnek az állatias ösztönök, kifordul önmagából. Mennyire tudott azonosulni a szereppel?
Nem kell egy karakternek közel állnia ahhoz, hogy az ember eljátssza, hiszen pontosan azért vagyunk színészek, hogy olyasmit is meg tudjunk formálni, amely esetleg nem áll közel a személyiségünkhöz. Leopold professzor egy kicsit nagyképű, öntelt, valóban halálosan konzervatív gondolkodású pasas, akinek természetesen valaki más tetszik meg, egy ápolónő, akit Maxwell hoz magával. Annak ellenére, hogy a professzor éppen akkor készül házasodni. Ahogyan a Szentivánéji álom című Shakespeare-műben is ? amely ihlette ezt a filmet ? bonyolult szerelmi szálak szövődnek, itt is ?szerelmezik? mindenki-mindenkivel.
Egy kicsit úgy tűnik nekem, hogy míg a Szentivánéji álom a szerelemre fekteti a hangsúlyt, addig Woody Allen ebből a műből kiindulva a szexre redukálja a kapcsolatokat.
Elég sokat vitatkoznak ezen a műben is, hogy a szex meg a szerelem hogyan működik. Andrew, a főszereplő egyértelműen kettéválasztja ezt a két dolgot. Azt mondja, hogy a szerelem generálja a fájdalmat, miközben a szex csillapítja azt.
Kissé elkanyarodva most a Szentivánéji szexkomédiától: tavaly januárban mutatták be az új filmjét Gondolj rám címmel, idén pedig önt és Eszenyi Enikőt is jelölték a Magyar Filmdíjra az alakításukért. Milyen volt a fogadtatása a műnek?
Nem volt rossz, bár őszintén megmondom, nekem nagyon furcsa ez a helyzet. Én még az a generáció vagyok, amelyik akkor kezdett moziba járni, amikor az egész ország ezt tette, amikor a mozi volt a fő szórakozás. Ahhoz vagyok szokva, hogy egy filmet nyolcszázezren néznek meg, de pillanatnyilag nagyon kell örülni annak, ha az említett létszám tizede, huszada beül egy alkotásra. Annak viszont, hogy jelölve vagyunk erre a díjra, nagyon örülünk (benne vagyunk az ötben, ahogy az Oscar-díjnál mondják!), de hogy ki nyeri el, ki tudja.
A jövőben tervez még új filmet?
Most éppen nem, de szívesen terveznék. Nagyon szeretem ezt csinálni, bár magamtól nehezen írok. Mindig kell egy jó alaphelyzet, alapötlet, amely lendületet ad. Magyarországon azonban a forgatókönyvírás nagyon furcsa helyzetben van, kevesen tudják ezt tényleg jól csinálni, tanítani se nagyon tanítják, nincs is igazából ilyen szakma. Egyébként is már vagy negyven éve színházzal foglalkozom, ám a film azért áll közelebb hozzám, mert rendező akartam lenni fiatalkoromban. A gyerekkor pedig nagyon fontos, hiszen akkor alakulnak ki azok a dolgok, amelyek később meghatározzák az egész életünket. Tehát ha azt mondaná valaki, hogy itt egy filmforgatókönyv, akkor ugranék és azonnal megcsinálnám.
Fischer Viktória
Fotó: Dömölky Dániel
