A lelet a Kena kormányzóságban található denderai templomnál folyó ásatásokon került elő. A denderai templom egy 9,8 hektáros területen elterülő vallási komplexum, amelynek közepén a Hathor-templom áll. A mészkőből épült szentély feltárásakor a régészek két réteget találtak: az alsó rétegben volt az a bizánci korból származó vályogtéglából készült vízgyűjtő medence, amelyből a római kori szfinx került elő.
A feltáráson dolgozó régészek szerint a szfinx mosolygó arca valószínűleg Claudius római császár vonásait tükrözi, aki 41. és 54. között terjesztette ki Róma hatalmát Afrika északi részére.
A szfinx fején egy fáraók által viselt fejdísz látható, a homloka fölött pedig egy kobra, ami az isteni tekintélyt és a királyi hatalmat jelképezte – írta a HeritageDaily.com portál.
A régészek tovább tanulmányozzák a leletet, és alaposan megvizsgálják a szobron található jeleket és feliratokat, amelyek további információkkal szolgálhatnak az eredetéről és származási helyéről. A szfinx sokkal kisebb, mint a gízai piramisoknál látható híres, 20 méter magas szfinx. A régészek egy római kori kőlapot is találtak, amely feliratokat tartalmazott.
Fotó: AFP / Egyiptomi Műemlékvédelmi Minisztérium
