Az intézmény vezetője elmondta, hogy a szeszfőzde berendezését a Tarpai Manufaktúra Kft.-től kapták a főzőüsttel, a lepárlóval, a finomítóval és a tartályokkal, szerszámokkal együtt, míg a másik két létesítményhez még kutatnak fellelhető eszközök után. Az igazgató szerint a 19. századot visszaidéző, közel száz népi építménnyel rendelkező múzeumfaluból hiányzik még egy nyári konyha, egy istálló, egy juhhodály és egy magtár is.
Mint mondta, az intézmény kész tervvel rendelkezik a falu kialakításának befejezésére. Már ki is jelölték azokat a régi épületeket, amelyeket a nyírségi tájegység egy-egy településéről a skanzenbe helyeznének át - hangsúlyozta Páll István. Az igazgató szerint a többi a rendelkezésre álló forrásokon múlik, hiszen a régi épületek áttelepítése rendkívül költséges.
Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az épületek megvásárlását alapos, minden részletre kiterjedő műszaki felmérésnek kell követnie. Az egyes szerkezeti elemeket beszámozzák, hogy a bontás alatt szétszedett és szükség szerint kijavított vagy kicserélt anyagok az áttelepítési helyreállítás során ugyanoda kerüljenek vissza, ahol eredetileg voltak. A szakemberek becslése szerint csak a magtár áthelyezése 20 millió forintba kerülne - mutatott rá Páll István.
Az ország második legnagyobb skanzenjét, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Múzeumfalut 1970-79 között alakították ki, hét és fél hektáros területen. A skanzenbe a szatmári, a beregi, a nyírségi és a nyíri-mezőségi tájegységből kerültek népi építmények, bádog-, szalma- nád-, vagy zsindelytetős épületek.
A régi házak, porták, gazdasági épületeikkel, berendezési tárgyaikkal együtt láthatóak a múzeumfaluban, amelynek központjában ott áll a templom, a harangtorony, a paplak, az iskola, a tűzoltószertár, a szatócsbolt, a kocsma és a mesteremberek műhelyei. A megye jellegzetes sírjeleinek gyűjteményét pedig a múzeumfalu temetője mutatja be.
(Múlt-kor/MTI)
