Színes korrajz a magyar rock ’n’ roll felnőttkoráról

Képregényhősök lettek a magyar rock ikonjai: megjelent a Magyar rocktörténet második része, azaz a ’80-as és ’90-es évek hazai rockéletét bemutató képregény. Milyen volt a korszak hangulata? Hogy készült a kiadvány? Kiket volt a legkönnyebb megrajzolni?

A képregény egy olyan kreatív formátum, amely sajátos vizuális nyelvével a fiatalokat is könnyebben megfogja az enciklopédiaszerű közlés helyett. Ezért is készült ilyen formában a Magyar rocktörténet kiadvány, amelynek frissen megjelent második része a rendszerváltás előtti és utáni évtized hazai rockéletét mutatja be. Az azonosulást segíti, hogy a korszak ikonikus arcai közül sokan a mai napig aktívak.

Kántor Mihály színes-szagos történetét a magyar gitárzene „felnőttkoráról” Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták meg, akik az idén elhunyt Futaki Attila kreatív koncepcióját követve dolgoztak. A munkát alapos kutatómunka előzte meg, hogy a fantáziadús sztori hitelesen illeszkedjen a korabeli miliőhöz.

A végeredmény a zenészek tetszését is elnyerte, a Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatón beindult a nosztalgia.

„Csodálatos idők voltak. Nem számított, hogy hétvége van vagy hétköznap. Elmentünk otthonról, és negyven nap múlva jöttünk vissza” – emlékezett Kalapács József, a heavy metal úttörője.

„Egy igazán alternatív korszakról beszélünk, amiben összecsapott a hatalom és a zene. Nagyon nagyra nőtt az egész, már nem lehetett minden hajtást levágni, nem lehetett mindenkit lefojtani. Azért is jó ez a könyv, mert erre is rálátunk” – jegyezte meg a szintén zenész Hegyi György.

Videónkban az alkotók és a képregényben megjelenő zenészek is mesélnek a korszak jellegzetességeiről és a kiadvány megszületéséről.  

A Magyar rocktörténet – ’80 ’90 a Képes Krónikák Kiadó gondozásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával jelent meg.

Ez is érdekelheti

Charlie Hebdo, Asterix meg a többiek: a határokat feszegető francia képregény

Felkeltik az intellektuális kíváncsiságot, érzelmi reakciót és beszélgetéseket provokálnak ki. Jelenleg Franciaországban négy eladott könyvből egy képregény: a bande dessinée lendületes, dinamikus médium lett, amely tükrözi korának kulturális korszellemét és megragadja az olvasók képzeletét.

A képregény örök és elpusztíthatatlan, akárcsak a magyar rockzene

A képregények szóbuborékjaiban a Grrr! és az Ahhhh nagyjából ugyanazt jelenti, mint a rock and rollban az Oh, Yeah!, vagy a Gabba, Gabba, Hey! Semmit és mindent. Szerencsére a képregényekkel nemcsak egyszerű sztorikat lehet elmesélni, hanem a teljes magyar rocktörténetet is. Erre tárgyi bizonyíték a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával, a Képes Krónikák Kiadó gondozásában megjelent Magyar rocktörténet második része is.

Megjelent a magyar rock történetét bemutató képregény folytatása a ’80-as és ’90-es évekről

A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették fel ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984–2024) életútját bemutató minikiállítás.