Átváltozás

Divatcirkusz - Átváltozások hirdették az élénkpiros alapszínű plakátra vetett fehér betűk és egy-két furcsa fotó. Vajon mi kelthette fel az érdeklődést a bevezetőben említett szinten? Közel kerülünk a megfejtéshez, ha megvizsgáljuk a szavak nem is annyira rejtett értelmét. A divat adott jelentése nem kíván különösebb magyarázatot. A cirkusz a felhőtlen szórakozást, a bohóctréfákat, az artisták merész mutatványait juttatja az eszembe. Ígérheti ezt a divatcirkusz összetétel? Miért is ne ígérhetné: egy divatbemutató többnyire magában hordozza a látvány gyönyörűségét.
Átváltozás. No, ez kicsit fogósnak tűnik! Mert mi változik át mivé? Idézzük fel ismereteinket, engedjük el fantáziánkat, és ami a legfőbb, menjünk el a cirkuszba, üljünk be a Nagy Fruzsina rendezte előadásra! Élvezzük a cirkusz ígérte hangulatot, a választ hagyjuk a végére!

Egy hatalmas rovar nyitja a képet, luftballontojások repkednek a peterakás közben. Hátul óriási hernyó kúszik át a színen. Nagy Fruzsina az első képben megadja az alaphangot: nem is a nyitójelenet a bravúr, hanem a traverzek közül pókfonálon leereszkedő báb, amiről lebomlik a testet fedő burok. A születés pillanata. A pillangó széttárja szárnyait: az átalakulás véget ért. Élet kezdődik.
Mit hoz a jövő, mit rejt az élet? Bezártságot, amit elfogadok vagy kitörök belőle? Fogaskereke leszek egy rendszernek, jól működöm, míg el nem kopik a fogazat és megbomlik az egész? Idegen életek befolyásolják majd az enyémet? Háromarcú, kívülagyú véglény leszek, totyogok majd az űrben, mint egy kacsa a hártyás lábakon? Ezekről szól a következő néhány jelenet.

Nagy Fruzsina ezek után visszautal a természetre, egyben lehetőséget teremt az állatmaszkok bemutatására is. Róka, nyúl, halak, medve sorra jelennek meg az álarcok. Hadd jegyezzem meg: egységes, semleges fekete-fehér ruhákban vannak a modellek, így teljes az élmény. Peregnek a jelenetek, a háttérben vetített diaporáma dúsítja a látnivalót, egyben tájékoztat az éppen színen lévő ruhák alkotójáról, a belógatott fürdőkád is értelmet kap: a műsorközlés funkcióját tölti be. Hosszú, sálszerű textílián tudatja, hogy Bárdosi Ibolya munkái következnek: UV bogarak, majd szárnyas ruhák.
Ez utóbbiban megjelenik a műanyag, egyben visszacsatolás a nyitó kép pillangójára is! Az anyagot, a mozgást, a gondolatok csapongását Nagy Fruzsina mesterien tartja kézben. Csak addig enged el, míg míg a hétköznapi elme követni képes a fantáziát. Nem volt nehéz észrevenni, hogy a Bárdosi természetképes ruhái közé miért ékelődött Sosa Graffiti jelenete?
Egyfajta együttélést kívánt jelezni a rendező a természet (lásd bogarak) és a jelenkor magatartászavarai között. Megjelenik egy gyönyörű kép, mely hangsúlyossá teszi a gondolatokat, egyúttal nyugvópontot is ad az eddigi fergeteges lendületnek. Én földanyának nevezem, a suttogva elmondott vers a nyugalom iránti vágyódást erősíti.

Ez az a pont, ahol szólni kell a tervezők választotta anyagokról, kelmékről. Jóllehet, nem hétköznapi viseletre szánt ruhákat látunk, a műszőrme, a gumírozott textíliák, ne adj isten, a parádé végén megjelenő testfestés a flakonnal, a szórópisztollyal azt jelzi, a tervezők képesek a modern kor követelményeit figyelembe véve, normál viseleteket is alkotni. Ha akarnak

Finálé, vastaps, hosszú időre bevésődött élmény. Nos, válaszoljunk hát a kérdésre most. Mi változik át mivé? Változik a természet, benne a számtalan állati egyeddel, beleértve az embert is. Eredendő meztelenségből látható és rejtett, talmi és valós álarcok születnek.
Magatartások születnek, mit is mondok! - változnak át a gyermeki tisztaságból festett, feslett erkölccsé, egészen odáig, hogy embert kell ölni! Anyagok változnak át póknyálkából gumivá, festékké, és átváltozik az emberi gondolkodás: Így is lehet ruhákat bemutatni!

Fotók: a szerző felvételei