Kemény Henrik 1931-ben, 6 évesen kezdett játszani. Sok-sok hétköznapon és minden ünnepnapon a játék örömét élve és éltetve állt a színpadon. Ingujját felhajtva közönségének adta mindenét, amije volt: a háromgenerációs bábos dinasztia minden tudását, határtalan életörömét. 1935-ben játszotta el első főszerepét, s faragta ki első bábfiguráját. 1945-ben vette át édesapjától a színházat. Az 1950-es évek elején felszámolták a népligeti vurstlit, ekkor az Állami Bábszínházhoz került. Az itt töltött két évtized alatt bábokat tervezett és készített, játszott, majd visszatért a vándorszínházhoz. Dolgozott tévéműsorokon is, nevéhez fűződik Vitéz László mellett a Zsebtévé Hakapeszi Makija és Süsü, a sárkány is.
A pécsi kiállításon bemutatandó könyvnek a címét Kemény Henrik adta évekkel ezelőtt. A kötet anyagát, amelyet Láposi Terka, a debreceni Vojtina Bábszínház művésze 6?7 év alatt jegyzett le beszélgetéseik alapján, közösen rendezték kötetté. "Nagyon szép vallomás született belőle, lírai, költői, olyan, mint ő" ? fogalmazott. Nem pontos életrajz összeállítására, nem az objektivitásra törekedett, hanem arra, hogy Kemény Henrik szellemiségét megőrizve meséit, anekdotáit lejegyezze. "Mit szeretett Vitéz Lászlóban, hogyan tanult meg a papától bábozni, hogyan építették meg a bódét a Népligetben, hogyan utazott testvérével, Matyival, hogy történt az államosítás éjszaka a ligetben és hogy verték szét körülötte újból és újból a világot" ? sorolta, hangsúlyozva: a Kemény Henrik személyes visszaemlékezéseit tartalmazó kötet további érdekességét adja, hogy a művész az elmúlt öt?hat évben lejegyzett éjszakai álmai is szerepelnek benne.
