Dohnányi balettest az Erkel Színházban

Dohnányi Ernő a XX. századi magyar zenetörténet kiemelkedő, ellentmondásos alakja. A zenei életbe való berobbanását követően szüntelen támadások érték, zeneszerzői munkássága a két, általa tisztelt barát, Bartók és Kodály mögött mindvégig háttérbe szorult.
A zeneszerző Dohnányi a posztromantikus tradícióból táplálkozó klasszicizáló törekvések rangos mestere, világot járó virtuóz zongoristaként pedig a XX. század első felének legjobb előadóművészei közé tartozott. A Hungaroton Classic például már évekkel ezelőtt megjelentette azt a Cd-t, melyen Dohnányi Mozartot, Chopint, Beethovent játszik.
A felvételeket még az ötvenes évek közepén, végén rögzítették. Dohnányi műveit pedig a legrangosabb hazai előadók tolmácsolásában adta ki az elmúlt évtizedben a Hungaroton.
Ugyanakkor a nagy világcégek kiadói is sorra jelentették meg Dohnányi műveit: Chandos, Hyperion, ASV, Koch Scwan járt elsősorban élen.

Fotó - Szimfonikus percek Irina Tsymbal és Macher Szilárd

Mindezek figyelembevételével a gazdag Dohnányi oeuvre-ből igazán válogathattak (volna) a balett-társulat vezetői. Sajnos nem gondolkodtak egy egész estés műben, és úgy tűnik nem is igazán térképezték fel, hogy milyen műveket lehetne a balett nyelvén megközelíteni.
A vezetés a legegyszerűbb megoldást választotta: felkérte Seregi Lászlót, Egerházi Attilát, Pártay Lillát készítsenek tetszés szerinti Dohnányi műre koreográfiát. A különben jeles művészek rövidebb-hosszabb etűdöket választottak, melyek egy kivétellel nem igazán a Dohnányi életmű legjellemzőbb és legjobb darabjai.
Az meg már tényleg fura-furcsa megoldás, hogy kakukktojásként Hat tánc címmel Jiri Kilián Mozart művekre készített koreográfiáját mutatták be. (Az már csak hab a tortán, hogy ez volt az est utolsó darabja és a legsikerültebb produkció - de akkor mire fel volt az est címe: Hommage á Dohnányi?!)

Változatok egy gyermekdalra korai Dohnányi művet választotta Seregi László.
A koreográfus 1978-ban, amikor még Dohnányit emlegetni nem volt szokás, már megálmodta és bemutatta a művet, amely akkor (és ma is) reveláció. Az egyfelvonásos darabban Seregi elmond egy történetet, amelyben az élet bölcsességét tapasztaljuk meg. Négy szék a nagyon egyszerű, de szépre festett horizont előtt, széles karimájú, puha kalapot viselő urak kelnek életre hölgyeikkel. Kimerevített, etikettszerű érintkezésüket áttöri a gyermekdalra átsuhanó ugróköteles kislány: a tisztaság szimbóluma.
Seregi fantasztikusan ráérzett erre a nagyon szép Dohnányi-műre, a továbbiakban a közönség joggal fájlalja, miért is nem az ő mesteri koreográfiáját élvezheti. A Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar Héja Domonkos vezényletével (zongoraszóló Réti Balázs) nagyon szépen, összefogottan játszott.

Fotó - Szimfonikus percek Juratsek Julianna és Bajári Levente

Súlyos suhanások címmel Liszt, Steve Reich, Dohnányi műveire Egerházi Attila készített koreográfiát. A playbackról Dohnányi Liszt (Desz-dúr) Consolationját játssza, és ehhez társul Steve Reich muzsikája.
A Danubia zenekar után furcsa a playback zenét hallgatni. Egerházi amúgy ötletes koreográfiáját teljes mértékben agyonvágja Árvai Görgy díszlete és hangeffektje. A sistergő, foszforeszkáló vetített háttér borzasztóan zavaró, s egyáltalán nem illik Dohnányi világához. Szimfonikus percek op. 36 címmel Dohnányi zenéjére Pártay Lilla készített koreográfiát.
Itt is zavaró Csík György látvány- és jelmezterve, megint csak elüt Dohnányi világától. A táncosok viszont gyönyörűen mozognak. Hat tánc címmel Jiri Kilián Mozart zenéjére készített koreográfiát, ez az est legmegkapóbb produkciója. A mű magyarországi bemutatója 2001. októberében volt az Operaházban.
A Magyar Állami operaház még ebben az évadban, a Dohnányi évforduló keretében tervezi bemutatni a zeneszerző A vajda tornya című két felvonásos dalművét - remélhetőleg a mostaninál több sikerrel.