(MTI) - Mint Lukács Sándor a hétfői próbát követően elmondta, Esterházy műve egyáltalán nem szokványos színházi darab, inkább egyfajta szövegopera. A két hónapos próbafolyamat során kellett a művet "színpadképessé tenni", azaz kitalálni a jelenetekhez illő színpadi szituációt. Közben persze meg kellett őrizni a szöveg szellemességét - tette hozzá Lukács Sándor.
Petrik Andrea
Rubens, a legismertebb barokk festő elementáris egyéniség és öntörvényű ember. Munkamániás, célja, hogy "megfessen mindent", közben diplomata is, aki az angol és a spanyol udvar között közvetít. Sokféle tevékenysége közben azonban nem jut elegendő ideje fiára, aki halála után ezt szóvá is teszi. A tevékeny, alkotó ember ma is hasonló problémákkal küzd - jegyezte meg Lukács Sándor.
A darab elején Rubens, a nagy flamand festő kiesik egyik képéből, épp miközben segédje bejelenti halálhírét. A történet nagy részét ezután a ravatalról folyton lemászó címszereplő beszélgetései, vitái töltik ki a festősegéddel, fiával, valamint Kurt Gödellel, a XX. századi német matematikussal. Közben bundában, könnyű hálóingben vagy anélkül gyakran megjelenik a Nő, azaz Helene, Rubens felesége.
Lukács Sándor az általa megformált karaktert jellemezve elmondta: Rubens jóban van a természettel és Istennel, mindenkit tegez. A festő világában minden a helyén van, ezt a rendet igyekszik ábrázolni ecsetjével is. A matematikus Gödel éppen a művész ellentéte, őt a "lehet" érdekli, számára nincsenek bizonyosságok, mindig kételyek közt él. Vitájukban két filozófia és két embertípus csap össze. Lukács Sándor szerint a darab szépségét éppen az adja, hogy végül mindketten hatnak a másikra: az aszketikus Gödel nem tud mit kezdeni Rubens életörömével és a feleségéből áradó nőiséggel, de a festőben is feltámad a kétség, és a ravatalra utoljára felmászva megkérdezi magától: "valóban sikerült mindent lefestenem?". A nagy, gondolkodó elmék tudnak hatni egymásra - összegezte a darab egyik legfontosabb tanulságát Lukács Sándor.
Hegedűs D. Géza, Petrik Andrea és Lukács Sándor
A Szikora János rendezésében készülő magyarországi ősbemutatón színpadra lép még Vallai Péter (festősegéd), Venczel Vera (angyal), Juhász István (Bacchus), Gyuriska János (Albert, Rubens fia), Petrik Andrea (Helene, Rubens felesége) és Hegedűs D. Géza (Gödel), valamint énekel Vásáry André.
Lukács Sándor és Petrik Andrea
A díszlet Horesnyi Balázs munkája, a jelmezeket a nemzetközi hírű divattervező, Zoób Kati tervezte. Az előadás legerősebb vizuális elemei a barokk festő műveit ábrázoló, mozgó üvegfalak, melyek néha meg is elevenednek emberek alkotta élőképek alakjában, míg a színpad szélén kis zenekar játszik korhű zenét.
A "kis barokk komédia" a Ruhrtriennale 2006 színházi-zenei fesztivál felkérésére íródott, majd Esterházy hasonló című kötetében jelent meg 2006-ban két másik színművel együtt, a Magvető Kiadó gondozásában.
