Franz Schubert
Schubert-Berté
Három a kislány
(Átdolgozta: Harangi Mária és Romvári Gergely)
daljáték
Szereposztás:
Schubert, zeneszerző: Derzsi György
Schober, költő: Domoszlai Sándor
Tschöll papa: Benczédi Sándor
Tschöll mama: Németh Judit
Édi: Halas Adelaida
Hédi: Bodnár Vivien
Médi: Gál Gabi
Lucia Grisi: Cecília Lloyd
Nowotny: Kuna Károly
Vogl, tenorista: Szécsi Máté
Ottenwahl, karmester: Gula Péter
Thörrenfeldberger, festő: Máté P. Gábor
Susenmayerhoff, festő: Keresztes Gábor
Scharntorff, finn nagykövet: Joós László/Markku Köngas
Dr. Rinna: Ónodi Gábor
Bella, vendég: Koncz Eszter
Felszolgáló, cukrászné, vendég: Soltis Eleonóra
Vendég, zsandár: Szűcs László
Vendég, zsandár: Subi Zoltán
Vendég: Kelemen Márta
Fogadós, vendég: Jenei Zoltán
Rendezőasszisztens: Kőváry Ágnes, Jenei Zoltán
Díszlettervező: Romvári Gergely
Jelmeztervező: Pető Beatrix
Dramaturg: Fülöp Johanna
Korrepetitor: Völgyesi Gyöngyi
Koreográfu: s Rácz Attila
Fordító: Harsányi Zsolt
Rendező: Harangi Mária Bemutató 2006. november 10.
Franz Schubert az osztrák zene kiemelkedő személyisége volt, hat éves korától komponált. A bécsi udvarban Salieri mester tanítványa volt, majd független, szabad művészként próbált élni. Életében kevés elismerésben részesült, üzleti érzéke s magabiztossága sohasem volt elég az érvényesüléshez. A "klasszikus-romantikus" Schubert máig népszerű melódiáiból, Heinrich Berté alkotta meg a Három a kislány című daljátékot, mely idillikus képet rajzol a korabeli bécsi életről, s a zeneszerző személyéről.
Heinrich Berté, Magyarországon született operettkomponista legnépszerűbb színpadi műve e daljáték, melynek bemutatói az Operaházban és a Vígszínházban is igazi sikerszériát indítottak el.
A közönség imádta a bécsi, biedermeier hangulatú, bájos, nosztalgikus előadást, melyben a legkiválóbb művészek játszottak. A daljátékban, három eladósorban lévő fiatal lány kezéért versengenek a kérők, köztük Franz Schubert is. A történet szerelmesen bolondos, nem hiányoznak az operett-mesék karakterfigurái: a romantikus ifjú lányok, az őket terelgető szülők, a délceg, vagy épp félszeg udvarlók. Nem véletlenül kerül elő újra és újra a daljáték, hiszen annak meséje, karakterei és zenéje, igazi időutazást jelentenek egy eltűnt, örökszép csipkerózsika-világba.
forrás: Veszprémi Petőfi Színház
