Jótékonykodott a Centrál Színház

Antal Zsuzsa, aki négy végtagi mozgássérültként él immár több, mint 13 éve, az autóbalesetéről mesélt, arról, hogyan eszmélt fel helyzetére, és hogyan döntött végül a teljes értékű élet mellett. Elmondta azt is, hogy a mozgásképtelenség ?csak? a leglátványosabb része ennek a létnek ? a legszörnyűbb azokat a fájdalmakat megélni, amikkel nap mint nap, kiszolgáltatottan kell szembesülnie. Zsuzsa egyszerűen beszélt arról a küzdelemről, amit a mindennapok jelentenek neki. Mint mondta, a 21. század vívmányai segítenek neki abban, hogy könnyebben megélje a mindennapokat, de mivel folyamatos megfigyelésre és ápolásra szorul, nagyon kevés az intim pillanata, amit főleg az írásban tud kiélni, egy különleges szerkezet segítségével.

A beszélgetés csaknem egy órájában sok minden szóba került, de a legszebb pillanat kétségtelenül az volt, amikor Rudolf Péter Zsuzsát fiával, Szabolccsal való kapcsolatáról kérdezte.

 

Puskás Tamás, a színház igazgatója, az előadás rendezője az esemény után úgy fogalmazott: ezek az esték azok, amelyeken a színház elér a határaihoz. ?Szórakoztató színház vagyunk, de a valóságról beszélünk. Valós emberek valós, hétköznapi drámáiról, tragédiáiról, igaz, sokszor komikus formában, vidám pillanatokon keresztül, de ez eszköz: abban segít, hogy közel érezzük magunkhoz, el tudjuk fogadni ezeket a helyzeteket, szituációkat. A színház az együttélés katalizátora, a közös ügyeinkről való gondolkodás helyszíne. Büszke vagyok arra, hogy a Centrál Színház társulata kezdeményező szerepet játszik olyan alkalmak teremtésében, amelyek a társadalmi felelősségvállalásról szólnak. Úgy gondolom, közönségünk partner ebben az együttgondolkodásban, az emberek nyitottak egymásra, nyitottak a felvetett problémák megbeszélésére ? csupán a megfelelő formát kell ezekhez megtalálni. A ma esténél nem kell erre jobb bizonyíték.?

A Centrál Színház számára valóban fontos a társadalmi felelősségvállalás. Az évadban a társulat több tagja vett részt a rászoruló gyerekek megsegítéséért rendezett eseményen, a színház rendszeresen tűz műsorra hallássérültek számára jelnyelven tolmácsolt előadásokat (az első magyarországi jeltolmácsolt gyerekelőadás is a Centrál Színházban zajlott), legutóbb pedig ugyancsak a Mégis, kinek az élete? kapcsán az eutanáziával és más egészségügyi kérdésekkel összefüggésben rendezett tematikus estet a teátrum.

Ugyanakkor a színház a továbbiakban is szeretné megadni a lehetőséget arra, hogy a közönség könnyen hozzá tudjon járulni az AVE-REHA alapítvány tevékenységéhez, éppen ezért a Centrál Színház Mégis, kinek az élete? című előadására a jövőben is válthatóak emelt árú, úgynevezett támogatói jegyek, amellyel a nézők közvetetten tudják segíteni az alapítvány működését.