Kisbér városa a Bakonyalja központja, a Bakony kapuja, hiszen a közvetlen környezetéből délnyugati irányba tovább haladva már a Dunántúli Középhegység legnagyobb kiterjedésű tagjához jutunk közel. A Súri-Bakonyalja északi csücskében helyezkedik el, e körzetben ölelkezik az Igmánd-Kisbér medence és a Bársonyos kistáj. Komárom-Esztergom megye déli-délnyugati részében járunk, a környező, Fejér-Veszprém-Győr-Moson-Sopron megyék közvetlen szomszédságában. Közlekedésföldrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik, mert a Vértes hegységet a Bakonytól elválasztó Móri árok a közelben nyílik, s a múltban és jelenben fontos átjáróként használták, használják a Kelet-Nyugat irányú közlekedésben.
E városban keresztezi egymást a tatabánya-Pápa, illetőleg a Komárom-Székesfehérvár közötti vasúti szárnyvonal. A térség egyik legjelentősebb főútvonala, a 81-es amely Székesfehérvár-Győr között teremt összeköttetési lehetőséget, átszeli a várost.

Amikor beszélgetünk Dr. Udvardi Erzsébet (fotó) polgármesterrel a rekord-kísérlet a 23. órájában tart, így mutatja be az 1986 január 1-től városi rangot kapott 6000 ezres települést:
"Van egy szociális otthonunk, ami megyei feladatokat lát el és vele kapcsolatosan minden szociális háttér biztosítva van. A családsegítőtől a családok átmeneti otthonáig, tehát lefedtük, ezt a szociális szférát.
Van egy Gimnáziumunk, egy Szakmunkásképzőnk, Zeneiskolánk, Korházunk és Szakrendelőnk, Tűzoltóságunk, Könyvtárunk és Közművelődési intézményünk, amatőr csoportjaink és civil szerveződések. Mindenki a maga területén éleszti és csinálja a dolgot. Létrehoztunk egy Lovas Múzeumot, egy Helytörténeti Múzeumot, rengeteg olyan dolgot, ami egy kisvárosnak a rangját emeli, de igazából az egyik oldalon nehézséget okoz, a másik oldalon pedig a városnak hírnevét növeli.

- Ez az esemény mit gondol mennyiben növeli Kisbér hírnevét?

- Szerintem fantasztikusan, amikor tegnap a híradóban bemondták, egész kisbér a tévé előtt ült és figyelték az eseményeket, másodsorban pedig ezek a kisbéri napok felhőtlen napjai a városnak, ez most összekötődik a ménes 150 éves évfordulójával, de egyébként is nagyon tartalmas programokat szoktunk nyújtani ez alatt a 4-5 nap alatt. Várják is az emberek és ennek örülnek, hogy az ö településüket látják a televízióban.

- Mióta polgármester?

- Öt éve.

- Az öt év alatt gyakran előfordult, hogy hívás nélkül megjelent egy miniszter?

- Nagyon becsülöm azért Hiller miniszter urat, hogy spontán a szabadsága idején meglátogatott minket. Megtisztelte vele a gyerekeket, akik a feladatot vállalták. Az egész néptáncnak is megadja a rangját, hogy egy miniszter elismerését fejezi ki azzal, hogy itt megszólítja, frissítővel kínálja a gyerekeket. Ez elismerése a munkának, a hagyományápolásnak és azt hiszem példát is mutatott, a fiatalokon keresztül, hogy Ő hogy becsüli ezt a hagyományteremtést.

-Az biztos, hogy ez a rekord kísérlet sikerül - és ha hitelesítik - Kisbér bekerül a Guinness rekordok könyvébe. Ez egyszersmind kötelez is, van e további terv?

-A gyerekek már jönnek mindenféle elképzelésekkel, többek között egy nagyturné. Ez a csoport évek óta már együtt táncol, de hogy egy szélesebb létszámból tudjon meríteni, ahhoz ez a hírverés jól jön, mert nagyon sok köztük az egyetemista, főiskolás, tehát mindenképpen kell az utánpótlás. Nagyon jó lenne ha a megszerzett tudásukat és koreográfiájukat bemutathatnák, nem amatőrök, a maguk területén ők profik, keményen meg is dolgoztak érte.

A lovarda
- Ezt megelőzően miről volt híres Kisbér?

- Az immár 150 éves ménesről. A lótenyésztés kisbéri meghonosítását Batthyány Gusztávnak köszönhetjük, ő hozatott ide 1830-ban angol telivéreket, ezzel megalapozva a későbbi lótenyésztést. Ferenc József császár 1853. július 8-án egy Királyi Katonai Ménes kialakítását rendelte el. Alig hat év alatt jött létre az épületegyüttes, amely még napjainkban is látható: istállók, lovarda, kórházépület.
, I.Ferenc József is meglátogatta, 1857. augusztus 15-én a nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett ménest. Természetesen a háborúk sok kárt okoztak a ménesben, de a szakértelem mindig úrrá lett a helyzeten. 1960-ban itt született a század legsikereseb versenylova: Imperiál.

Jászai Mari szülőháza
- Más kulturális emlék?

- Az egy kori Ászár nevű községet 1977-ben csatolták Kisbérhez, napjainkban a város részét képezi. Itt született Jászay Mari (1850-1926) a legnagyobb magyar tragika, akinek emlékét a róla elnevezett utcában a szülőház őrzi, immáron emlékházként.