 |
Anne-Sophie Mutter 1976-ban, tizenhárom éves korában debütál a Luzerni Fesztiválon.
1977-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokon Herbert von Karajan vezényletével lép fel, s osztatlan sikert arat.
Az csak rosszindulatú pletyka, hogy gyöngéd szálak fűzték volna Karajanhoz, de tény, hogy a világhírű karmester nagy hatással volt rá. A hetvenes évek végétől Mutter szólistaként és kamarazenészként az összes európai, amerikai és ázsiai nagy zenei központban koncertezett.
1985-óta vendégprofesszora a londoni Királyi Zeneakadémiának. Tizennégy évesen készíti első felvételét a Deutsche Grammophonnal, s azóta exkluzív szerződése van a világcéggel.
CD-i folyamatosan kaphatók a hanglemezszalonokban. Lemezeiért számtalan elismerésben részesült: Nemzetközi Hanglemezdíj, Grammy-díj, Gramophon-díj. A klasszikus művek (Vivaldi, Brahms, Schumann, Sibelius) mellett szívesen játssza a kortárs zeneszerzők műveit, számos ősbemutató szólistája volt.
Penderecki például neki dedikálta II. hegedűversenyét. 2000-ben előadói pályájának talán legszignifikánsabb projektjébe kezdett: "Vissza a jövőbe" címmel a XX. századi hegedűs repertoárból válogatott. Először a New York-i zenei fesztiválon adta elő a New York-i Filharmonikusokkal és Kurt Masur vezényletével, majd ezt megismételte Londonban is.
2001-ben a Bécsi Filharmonikusokkal koncertezett, és két estén Mozart összes hegedűversenyét előadta. Ugyanez év szeptember 16-án Londonban ő nyitotta meg a koncertszezont Beethoven Hegedűversenyével. Nem sokkal később ezt a koncertet New York-ban, a Lincoln Centerben is megismételte, amit lemezre is rögzítettek, ez a világpremierrel egy időben már nálunk is kapható.
Sokan, sokféleképpen játszották már Beethoven Hegedűversenyét és Románcát, de Mutter egyéni játékkultúrája különlegessé teszi a felvételt. Nemcsak virtuózan játszik, de elővarázsolja hangszeréből a legrejtettebb hangokat is, amit másoknál kevésbé éreztünk-hallottunk. |
