 |
(MTI) - Úgy éreztük, senki nem mert elég következetes lenni ahhoz, amit saját maga számára megfogalmazott a XXI. századi operettel kapcsolatban - fogalmazott Károlyi Kati, a kecskeméti Katona József színház zenei vezetője. Mint kiemelte, az operett jellemzője a könnyedség, ezért a nézőnek vagy a hallgatónak eszébe sem jut, valójában milyen nehéz ilyet írni, "mert az operettnek briliánsnak, magával ragadónak kell lennie, a történetnek és a zenének is".
A zenei vezető azt reméli, hogy a díjazott szerzőknek lesz annyi muníciójuk, hogy tovább finomítják műveiket, hiszen ezeknél a daraboknál már csak erről van szó. Hozzátette: az a cél, hogy olyan új magyar operettek szülessenek, amelyek bemutathatóak és lázba hozzák a közönséget.
A pályázat második díját megosztva Szente Béla és Gulyás Levente Ne bomolj!, valamint Moravetz Levente és Horváth Krisztián Attila Kincsei című pályaműve kapta. Mindkét mű alkotóinak jutalma száz-százezer forint. A harmadik helyezett Meskó Zsolt és Czomba Imre Tőzsdekirály című munkája lett; a pályamű alkotóinak díja ötvenezer forint.
Az operettpályázatot tavaly januárban írta ki a kecskeméti teátrum, hogy felélénkítse a teljes mértékben magyar műfajt, és a mai magyar zeneszerzőket újabb művek írására ösztönözze. A felhívásra 21 pályamű érkezett, ezek közül tíz maradt a második körben.
Cseke Péter, a színház igazgatója kiemelte: Magyarország mellett az operett Japántól Dél-Koreán keresztül az Egyesült Államokig népszerű műfaj. Szerinte a magyarok tudják a legjobbat alkotni ebben a műfajban; ezzel kapcsolatban emlékeztetett Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Ábrahám Pál és Kálmán Imre munkásságára, azokra a szerzőkre, akik világhírűvé tették az operett műfaját.
A direktor szerint a hogyan tovább minden bizonnyal kiemelt témája lesz a júniusi Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozónak is.
