(MTI) A mű a hatalom különféle megnyilvánulásait kutatja két szélsőségesen eltérő személyiség alakján keresztül: az egyik Jean-Paul Marat, a francia forradalom hőse, a másik De Sade márki, akiről a szadizmus kapta a nevét ? írta az újvidéki Magyar Szó szerdai száma a darab bemutatójának előkészületeiről.
A művet Urbán András állította színpadra. Ez az első olyan magyar nyelvű Urbán-rendezés a Vajdaságban, amely nem a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban készült. "Érdekelt, milyen szinten van a tudatunk és 'nemtudatunk' azokról az eszközökről és hatásokról, amelyek a társadalmi változásokat befolyásolják, hogyan kell kezelni a változást kikényszerítő problémákat, hol húzódnak a társadalmi cselekvés határai. Érdekelt, mennyire vagyunk tudatlanok ezekben a kérdésekben, érdekelt az erőszak, a gyűlöletbeszéd és persze a humor is, csakúgy, mint az elégedetlenség, a lojalitás, a hűtlenség és az álomittasság. Izgatott mindezt úgy értelmezni, mint a társadalmi lét általános magatartásformáját" ? magyarázta a rendező.
Góli Kornélia, az előadás dramaturgja szerint noha a darab a világtörténelem egy szegmensét öleli fel, az emberiséget foglalkoztató fontos kérdéseket emeli előtérbe, például azt, hogy a forradalmi pillanatokban ki áll a jó, és ki a rossz oldalon.
Az előadás zenéje elsősorban a dráma énekhangra írt dalának átiratán alapul, ebből keletkezett az előadás hangszeres zenéje, amelyet Mezei Szilárd jegyez. "A komponálás során a rendező utasításainak megfelelően két aspektust igyekeztem kidomborítani: az egyik a tragikus és drámai megvilágítás, a másik, ezzel párhuzamosan az ironikus és melankolikus, de semmiképpen sem a cinikus rálátás" ? mondta Mezei.
A címszerepekben Magyar Attilát (De Sade) és Hajdú Tamást (Marat) láthatja a közönség. Az előadás pénteken és február 23-án is látható.
