(MTI) Urbán András, a szabadkai színház igazgatója elmondta, hogy örömmel fogadták el a meghívást, fontos számukra a vendégjáték, mivel a Kosztolányi Dezső Színház egyértelműen magyar színház, Budapest pedig a magyar színjátszás központja, itt vannak azok az emberek, akik a magyar színházzal foglalkoznak, és itt olyan emberek járnak színházba, akik sok mindent látnak.
Tolnai SzabolcsÉljen a szerelem! című előadását mindenképpen szerették volna Budapesten eljátszani, nemcsak azért, mert látványos, izgalmas produkció, hanem azért is, mert olyan színházi miliőhöz kötődik, amely egyértelműen a magyar múlthoz tartozik. Másrészt olyan előadás, amely nem szokásos magyar színházi esztétikumot és dramaturgiát képvisel.
A csütörtökön látható Éljen a szerelem! az Osztrák?Magyar Monarchia végóráiba viszi vissza a nézőt, főhajtás a színészóriások előtt, nosztalgikus álomkép az operettekről és a régi Szabadkáról. Az előadásban Milos Crnjanski drámaszövege, Rilke versei és Csáth Géza novellái a Csárdáskirálynő dallamaival keverednek.
Tolnai Szabolcs rendező elmondta: mivel alapvetően filmrendező, amikor felkérték erre a színházi munkára, úgy érezte, a nagybetűs színházról szeretne beszélni ez alkalommal.
Az előadást a szabadkai színház ihlette, amelyhez érzelmileg erősen kötődik. A színházat, amely Szerbia első színházépülete volt, nemrégiben lebontották, az újjáépítés munkálatai leálltak, úgy néz ki, nem is lesz pénz felépítésére ? jegyezte meg a rendező, aki korábban dolgozott is az intézményben. Mint felidézte, már akkor romszínházzá vált az épület, de a piros bársonyos, labirintusos folyosókon átfénylett a valamikori csillogás. ? Az előadás létrehozásakor azon gondolkoztam, hogy mi volt a lényege annak a valamikori csillogásnak. Miért szerette ennyire a közönség? ? tette fel a kérdést.
One-girl show
? A hamisan csillogó, szerelmi bonyodalmakra épülő történet mindig sikeres recept ? mutatott rá, hozzátéve: annak próbált a mélyére ásni, hogy miért akar a néző újra és újra ezzel találkozni. ? Ezen a nyomon elindulva jutottam el Rilkéhez, aki a szerelem és az elmúlás kapcsolatával foglalkozik, az operettek világához, ahonnan csak figurák elevenednek meg az előadásban, és így akadtam a 1920-as, 30-as években született drámára, Milos Crnjanski, az egyik legnagyobb szerb író művére ? sorolta.
Tolnai Szabolcs ezekből az anyagokból gyúrta össze darabját, amely az 1850-es években Bécsben egy bál éjszakáján játszódik, és végtelenített, már értelmét vesztett szerelmi bonyodalmakat jelenít meg. A színpadon fölbukkanó figurák véglények, a valamikori szerepek, szereplők kelnek életre ? egyfajta halálszínház, amely mégis szórakoztató ? tette hozzá a rendező.
Az Urbán András rendezte Béres Márta One-girl show-t pénteken láthatja a budapesti közönség. Béres Márta szólóelőadása a vajdasági színésznő életének mozaikképeit tárja a néző elé.
