 |
| A kezdet |
| Miskolc színészete:
A hivatásos színészetet Miskolcon is az iskolai színjátszás alapozta meg. A minoriták 1753-tól tartottak előadásokat, eleinte a rendház alkalmi színpadán, majd szabad téren is. Az évtized végére a városban már meggyarapodott a magyar nyelvű értelmiség. Ezért Kolozsvár és Nagyvárad mellett Miskolc lett a térségben a magyar színjátszás állandó helyszíne. |
 |
| A kőszínház |
| 1816. febr. 24-én határozta el a város az állandó színház felépítését. Az épületet feltehetően Kún János helybeli építőmester tervezte. 1819, máj. 17-én tették le az alapkövet, a színházat 1823. aug. 24-én nyitották meg, Kisfaludy Károly: A tatárok Magyarországon című darabjával. |
 |
| Egy régi plakát |
| A plakát szövege:
MISKÓLCZON |
 |
| A színház ma |
| -Halasi Imre elkezdte, az első olyan szezont, a sok vihart megért Miskolci Színházban, ami már az Ő elképzelései szerit zajlik. Mi történt eddig?
-Rengeteg mindenen vagyunk túl: egyrészt a művészi munkában jelentős változás, megújulás következett be, nem csak a művészeti oldalon, hanem az egész színházat tekintve. A számítógépes rendszertől kezdve a színpadi munkán keresztül, a színház minden részén akciókba kezdtünk. Mégis a legfontosabb az, hogy három bemutatón túl vagyunk: egy mesejátékon - a Bors nénin, Az öreg hölgy látogatásán és a Marica grófnő-n. A visszajelzések az mutatják, hogy nagy szimpátiával fogadta a közönség, büszkén mondhatom, hogy ebben az évben 2003. december 31-ig nem lehet jegyet kapni a Miskolci Nemzeti Színházba. -Meglepetést keltett a hír, hogy Halasi Imre(fotó)Herná és a Miskolci Színház Japánba utazik. |
-Igen, de csak azoknak, akik nem ismerik az előéletemet. Az Operettszínházi időszakomban fontos kapcsolatot építettem fel egy impresszárióval, szerencsére ez l a kapcsolat személyes barátsággal tovább él. Egy évvel ezelőtt, még a miskolci kinevezésem előtt kaptam tőle egy felkérést, hogy volna e kedvem és energiám egy gálaestet megszervezni, a Szagga-i Fesztiválra, amelynek ő az impresszáriója. Természetesen igent mondtam, mivel az életem úgy hozta, hogy a Miskolci Nemzeti Színházzal eljegyeztük egymást, természetes volt számomra, hogy a kiutazó művészeket, a Miskolci színház társulatából fogom összeverbuválni. 48-an voltunk kint ezen a gála műsoron, ebből 38 ember a miskolci színház tagja. -Mennyi előadás volt? -12 nagy és öt kisebb koncert, nagyon feszes program keretében. Az operett együttesen kívül, Sánta Ferenc cigányzenekara is velünk volt, ezért tudtunk ilyen sok előadást tartani, ennek lett az a következménye, hogy sírva búcsúztattak el a Japánok. A búcsúesten nem voltam jelen, de a munkatársaim mesélték, hogy rendkívül szép és érzelmes estének voltak részesei. Nagy örömünkre meghívást kaptunk egy év múlva ugyan erre a fesztiválra, 2004 szeptemberében is ugyanez az együttes fog utazni Szaggaba. |
 |
| Hernádi Judit m.v. - Szegedi Dezső (Az öreg hölgy látogatása) |
| -A szakmában értetlen hangok hallatszottak akkor, amikor az addigi megbízott igazgató továbbra is ottmaradt a társulatnál, a régiek és az új vezetés hogyan tud együtt dolgozni?
-Lehet, hogy furcsálló hangok kaptak szárnyra, de a Miskolci Nemzeti Színház előttem megbízott igazgatója foglalkozását tekintve színművész és rá is, mint minden színművészre az a szabály vonatkozik: ha április 1-je után érvényes szerződéssel rendelkezik, és korábban nem mondtak neki fel, akkor minimum 1 év érvényes szerződése kell, hogy legyen a színházzal. Én úgy gondolom, felesleges olyan indulatokat gerjeszteni - ami Magyarországon szokássá vált -, hogy a törvényt megszegjem. Úgy egyeztünk meg, hogy Ő ebben az évben színészi munkát nem végez, hanem megpróbál a jövőjével foglalkozni, erre van egy éves egzisztenciális védelme. |
 |
| Rálik Szilvia m.v. - Bakai László (Marica grófnő) |
| -Komoly szerepet játszott a Miskolci Színház kálváriájában az elképesztően alacsony dotáció, ez a következő évadra hogyan alakul?
-Ez sajnos most tény. Magyarországon a színházak általában véve gyenge anyagi kondícióval rendelkeznek, az elmúlt 30 évben a színháziak életformájává vált, hogy kötéltáncos mutatványokat kelljen végrehajtaniuk, és sajnálattal mondhatom, hogy a rossz anyagi helyzetben levő színházak közül a miskolci helyzete az egyik legrosszabb. Az elmúlt három hónapban a város vezetőivel tartott megbeszélések eredménye képen úgy tűnik, hogy érzékelik és látják a probléma forrását és okát. Nehezen és félve merem kimondani, de mégis megkockáztatom: ígéretünk van arra, hogy ez a helyzet javulni fog. -A kulturális miniszter a közelmúltban büszkén jelentette, az elkövetkező évben 20%-al több jut a kultúrára. A Terasz kérdésére, hogy a vidéki színházakba el fog e jutni a pénz és nem akad-e el az önkormányzatoknál, azt válaszolta: ismerik a problémát, és igyekszenek a rossz gyakorlaton változtatni? -Eddig érzékelhető nyoma nincs, mint ezek a hírek. Tudomásul kell venni, nagyon nehéz a szituáció. A vidéki színházak az önkormányzatokhoz tartoznak. Az önkormányzatok felügyelete, nem a kulturális tárcáé, hanem a belügyminisztérium, tehát ilyen formán a színházi pénzek, a belügyminisztériumon keresztül az önkormányzatoknál landolnak. Az utazás és a landolás közben milyené alakulnak át, erről van néhány kellemetlen tapasztalatunk. Ugyanakkor bízom abban, hogy nagyobb kontrollja lesz, az elkövetkező időkben és a színházaknak szánt pénz valóban a színházak költségvetésében fog mutatkozni - ebben egyelőre csak bízni lehet. |
 |
| Seres Ildikó (Marica grófnő) |
| -Halasi Imre rendezőnek milyen feladata lesz?
- Az első esztendőben úgy gondoltam, hogy az első és legfontosabb a társulat megszervezése: a műsort, az évadot úgy felépítsem, hogy mindenki ízlésének megfelelő legyen. Természetesen tudom, helytelen lenne, ha legalább egy előadással nem állnék a közönség elé, hiszen a tanult foglakozásom a rendezés, így a Marica grófnőt fogja látni a közönség az én rendezésemben, ebben a színházi évben nem is rendezek más előadást. - Kik az új tagok a színházban? -Ebben az évben, nem társulati tagokat, hanem inkább vendégeket tudtam szerződtetni, április 1-én kerültem a színházhoz, így a szerződtetések nagy része már lezajlott, de ennek ellenére azért sikerült olyan ismert színészeket a színház köré szervezni, akiket a jövő évben tagként tudunk ünnepelni: Áron László, , Hernádi Judit, Hunyadkürty István, Huszti Péter, Nemcsák Károly. A rendezők közül: Csiszár Imre, Nagy Viktor, Tordi Géza. Almási Tóth András lesz az opera rendezője, tehát azt gondolom, hogy a társult a következő 1-2 évben jelentősen átalakul, és erősödni is fog. Fotó: Éder Vera Kapcsolódó cikkek: Halasi Imre a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója Kapcsolódó linkek |
