Kortárs zene, mert ma születő zenemű, jazz, mert gondolatait leginkább az improvizatív formanyelvvel lehet kifejezni, és népzene, mert magyar nyelvű dicséreteinket másképp nem lehet művészi igénnyel előadni.

"Igyekeztem elkerülni minden olyan fordulatot, zenei megoldást ami a popzenéből ered, nehogy trójai falóvá váljék az egyébként jó szándékkal íródott alkotás.
A művészet elsősorban a fantáziához, az érzelmekhez szól, s azon keresztül hat az értelemre és akaratra. Ezért nem tartanám kívánatosnak, ha az első két harmónia megszólalásakor egy könnyűzenei sláger csengene vissza a hallgatók fülébe, s így lopakodna be az az anyagias, világi gondolkodásmód amit azok képviselnek."

Nagy János

Kiváló társakra talált Kóta Judit és Szerényi Béla személyében, akikkel sikerült a kitűzött zenei célokat elérniük.
"Az alkotó folyamat elején már szembesültünk egy problémával: hogy a német eredetű zsoltárok magyar szövege igen nehezen alkalmazható a dallamra. Ezért az énekeskönyv debreceni és nagyváradi dicséreteiből válogattunk." - Szerényi Béla Ilyen formai, tartalmi feltételek mellett szerencsésen találkozott a három alkotó egyénisége, gondolkodásmódja. Kóta Judit a tőle megszokott finom ornamensekkel díszített népdaléneklésében bátran alkalmaz más stílusjegyeket is, oldva a régies dallamvilág, modern harmóniák és népdalos előadásmód között fennálló feszültséget.
Ez a "feszültség" azonban nem probléma, hanem éppen alkotói szándék: lelkünk vívódásainak őszinte megnyilvánulása. Szerényi Béla a tekerőszólamokban Magyarországon szokatlan hangvételt ütött meg.
Hazánkban ez a hangszer eddig szinte kizáróan csak autentikus népzene előadására szolgált. Ebben az esetben azonban a hangszeren megszokott játékmódtól eltérő játékmódot alkalmazott.

A koncert helyszíne, a Szent Mihály Kápolna a Mátyás Templom alatt található.