(MTI) - Dömötör András rendező elmondta: amikor felkérték a szabadkai színházzal koprodukcióban készülő munkára, Csáth Géza jutott eszébe, akinek írásaiból már régi terve volt előadást készíteni."Érdekelt egy olyan történet, amelyben valaki a saját démonaival, személyisége árnyoldalával küzd meg" - jegyezte meg, hozzátéve: ezzel talán mindenki azonosulni tud.
Kitért arra, hogy olyan Csáth-előadást akart, amely nem a morfiumról, a drogról és a szexfüggőségről szól. Véleménye szerint a Csáth botrányai körüli bulvárérdeklődés elfedi az író valódi személyiségét. "Legfurcsább novelláit azelőtt írta, mielőtt morfiumot kezdett használni, tehát az író fantáziavilága nem a droghasználattal van összefüggésben" - szögezte le Dömötör András.
Miután eldöntötték, hogy a történet alapja az Egy elmebeteg nő naplója, valamint a Csáth és Gizella közötti viszony lesz, a rendező Brestyánszki B. Rozi dramaturggal összeállította a darab szövegkönyvét, amelyet a címadó mű mellett az író hat-hét novellája, naplói és levelei alkotnak.
Az elmebeteg nő valóban élt, a nevét is be lehet azonosítani. Az ő naplóját rendszerezi és analizálja Dr. Brenner József - aki szépíróként Csáth Géza néven vonult be az irodalomtörténetbe - Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa című pszichiátriai szakkönyve. A rendező kiemelte, hogy az alapmű pszichiátriai szakmunkaként készült, hiszen Csáth orvosként praktizált. (Az író - aki élete végén maga is elmegyógyintézetbe került - a szöveg keletkezésekor orvosi karrierje elején volt.) Annak ellenére, hogy nem irodalmi anyagnak készült a szöveg, mégis mindenki elismeri irodalmi értékét.
"Gizella a legtöbb emberrel szemben képes egy teljes világképet összerakni, megfejtést adni a saját létezésére önmagának, ez egyfajta erőt is ad neki, egyfajta saját vallási rendszert hoz létre" - mondta Dömötör András, aki szerint nem véletlen, hogy Gizella felkeltette Csáth érdeklődését. Elképzelhető, hogy van valamilyen rokonság a beteg és az orvos világa között.
Munkájában a rendező segítségére volt a szabadkai pszichiátriai intézetet vezető Sági Zoltán, de - mint Dömötör hangsúlyozta - az előadás nem akar dokumentarista képet adni se a főszereplő pszichózisáról, se Csáth személyiségéről. Ez egy fiktív történet, amely Csáth-írásokból indul ki - fejtette ki a rendező. A szabadkai színházról szólva kiemelte: erős társulat, amelynek tagjai nagy egymásra figyeléssel dolgoznak.
Gizella szerepében G. Erdélyi Herminát, Csáth szerepében Pálfi Ervint láthatja a közönség, mellettük Szőke Attila, Ralbovszki Csaba, Kovács Nemes Andor és Pesitz Mónika játszik az előadásban. A díszlet Aleksandar Senkovic, a jelmez Janovics Erika munkája, a zenét Verebes Ernő írta. A darabot havonta két-három alkalommal játsszák majd mindkét színházban.
