Tizenöt évvel a párizsi bemutató után októberben Budapesten kerül színre Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operája, bár a szerző szívesebben nevezi musicalnek a Tony Kushner színdarabjából készült opuszt. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál koncertjein több Eötvös-mű is felcsendül majd.

1998-ban mutatták be Eötvös Péter első operáját, a Három nővért. Az Angyalok Amerikában a zeneszerző harmadik zenedrámája. „Mindig 30-40 témából választjuk ki feleségemmel, Mezei Marival – aki a librettók szerzője – azt a művet, amely az operára legalkalmasabb. Mivel a Paradise Reloaded kivételével az összes operám felkérésre született, így a színházaknak is van beleszólásuk, a felkínált művek közül általában ők választják ki a nekik leginkább tetszőt” – mondja a zeneszerző.

Az Angyalok Amerikábant Jean-Pierre Brossmann felkérésére írta, miként az 1998-ban Lyonban bemutatott Három nővért is.

„A kétezres évek elején Brossmann a párizsi Théâtre du Châtelet igazgatójaként bízott meg egy újabb opera komponálásával. Azért hangsúlyozom ezt, mert mindez részben válasz a kérdésére, hogy miért a Tony Kushner-darabot választottam. A közeg mindig meghatározza a választásaimat, mérlegelnem kell, hogy mi az, ami a leginkább illeszkedik ebben ez esetben a nagy múltú Châtelet sokszínű közönségének ízléséhez.”

Eötvös Péter minden operája rendkívül különböző stílusú.

„A Három nővért , ha nem is zenei értelemben, de hagyományosnak nevezném, ott főként a szereplők érzelmei, szenvedélyei viszik előre a cselekményt. A második operám, a Jean Genet drámáján alapuló Le Balcon a francia sanzonok zenei világát idézi. Az Angyalok Amerikában esetében úgy éreztem, hogy egyfelől az amerikai miliő, másrészt a téma komolyságának ellensúlyozása miatt érdemes a musical műfajt előnyben részesítenem.” Bár mosolyogva hozzáteszi: egyedül ő hajlandó musicalként aposztrofálni a mások által operának tartott alkotást.

„Kushner drámájához nem illene semmilyen európai zenei tradíció, hiszen egészen más világból építkezik.”

Az Angyalok Amerikában amerikai előadása

A Châtelet Színház örült az ötletnek, így felvették a kapcsolatot a szerzővel, aki – mint kiderült –, hallotta a Három nővért, és támogatta az elképzelést. Kiváló amerikai főszereplőket találtak a premierhez, olyan nagy művészeket, mint Barbara Hendricks és Julia Migenes.

Az első megbeszéléstől általában négy-öt év telik el, mire megszületik egy opera – teszi hozzá Eötvös Péter. „Ennek első egy-két éve a téma keresgélésével telik, majd elkészül a librettó, és végül a zene. Az Angyalok Amerikában esetében Marika csaknem két évig dolgozott a szövegkönyvön, különösen nagy munkának bizonyult, hogy a csaknem hét órás dráma meghatározó csomópontjait az operához megfelelő formába öntse.”

A zeneszerző hangsúlyozza: mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a konkrét időhöz kötött politikai utalásokat kihagyja az operáiból, és pusztán a történet örök érvényű vonatkozásaira koncentrál. Így míg Kushnernél hangsúlyos a Reagan-adminisztráció idején játszódó politikai szál, ez az operában egészen háttérbe szorul. Viszont a librettó minden szava a drámából származik, nem használnak saját betoldásokat. „Én mindig akkor fogok munkához, amikor már lényegében végleges a szöveg. Előfordul egy-egy szórendcsere – ha az adott nyelv engedi –, de ez a maximum.”

Januárban Eötvös Péter újabb opera komponálásába kezd.

„Jövő év végére be kell fejeznem a Jon Fosse norvég író Trilógia című művéből készülő operát, egy évig lényegében csak ezzel foglalkozom majd.” A bemutató 2021 végén lesz Berlinben, a rendező az ugyancsak magyar származású alkotó: Mundruczó Kornél. Jon Fosse részletekben született, ám mégis összefüggő Trilógiája egy szerelmes pár története, akik fiatal koruk miatt – a cselekmény idejében 22 év volt a nagykorúság határa Norvégiában – nem házasodhatnak össze, ám már útban van az első gyermekük. Menedéket keresnek éjszakára, viszont ezt, a törvénytelen kapcsolat miatt felmerülő erkölcsi aggályokra hivatkozva, mindenütt megtagadják tőlük, amit a férfi gyilkosságok sorával torol meg. A társadalmi normák, az erkölcsiség kérdését feszegeti a mű.

„Mi számít bűnnek: vajon az oltalom megtagadása nem hasonlóan súlyos vétek-e, mint ennek a szinte állatias ösztönöktől vezérelt megtorlása?”

Eötvös Péter állítja: amikor operán dolgozik, az nem pusztán megzenésítést jelent, lényegében beleéli magát a történetbe, a képzeletbeli világban telnek napjai.

Forrás: Zeneakadémia

„Számomra mindig a színház az első. Minden opera esetében az első rendezésnél derül ki, miként működik a cselekmény. Látnom kell magam előtt, hogy melyik szereplő honnan jön be, miként alakul a színpadi szituáció. Valószínűleg ezért érnek el magas előadásszámot az operáim, mert mindig a színház felől közelítek az anyaghoz. A zene funkciója, hogy végigvezesse a befogadót a jelenetek, karakterek érzelmi változásain. Ne feledje, hogy én kezdetben színházi- és filmzenéket szereztem, és ezt már ott megtanultam.” A felvetésre, hogy ez vajon nem szűkíti-e a lehetséges értelmezéseket, Eötvös Péter határozott nemmel felel.

„Színpadot alkotok, ez valójában gazdagságot és lehetőségeket jelent.”

Az operáim szinte összes bemutatóját láttam, amelyek rendkívül eltérő rendezői koncepciókkal kerültek színre – mondja.

„Májusban volt a Három nővér első oroszországi bemutatója a Jekatyerinburgi Opera és Balett Színházban. A rendezői koncepció értelmében a három lány más-más kor szülötte: Irina a 19. századot, Mása a 20. századot, míg a legidősebb, Olga a 21. századot képviselte. Lenyűgöző előadás volt. Akárcsak az Angyalok Amerikában júniusi bemutatója Berlinben, ahol művészeti egyetemi hallgatók állították színre a saját koncepciójukat.”

Fotó: eotvospeter.com

Ősszel a Neue Oper Wiennel koprodukcióban először Bécsben kerül színre az Angyalok Amerikában Matthias Oldag rendezésében.

Október 10-én és 12-én a Müpában debütál a produkció Eötvös Péter dirigálásával, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével.

„Nagyon bízom a Neue Oper Wiennel való együttműködésben, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az én operámat állítják színpadra, és igen agilis, kiváló csapatról van szó.”

Az operán kívül több Eötvös-mű is felcsendül a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjában. A Magyar Zeneművészeti Társaság hangversenysorozatán, a Mini Fesztiválon az egy művészre – trombitára és szárnykürtre – komponált Sentimentalt hallhatja a közönség; a frissen alakult Modern Musici Aquincum I Pensieri elnevezésű koncertjén pedig Az Aranysárkány című opera egyik áriája, egy vonósnégyesre és klarinétra komponált opusz, valamint a Három nővér egy részlete csendül fel.

„Az év hátralévő részében még rengeteg koncertem van Európa-szerte, igen színes repertoárral, mert bár főként a kortárs zene foglalkoztat, egy Mozart.nyitány is szerepel az egyik est programjában.”

A zeneszerző, karmester nyáron hosszabb ideig tartózkodott Spanyolországban, évek óta oktatja kamarazenére és a zenekari munka sajátosságaira a madridi Reina Sofía School of Music különböző nemzetiségű hallgatóit. Idén a Santander Fesztiválon mutatták be tíz művét, közben Granadában debütált az új hegedűversenye. Eötvös Péter nem unatkozik, most épp’ egy falhoz támasztott nagybőgő tanúsítja mindezt, amely az év végére a Berlini Filharmonikusok Karajan Akadémiájának megrendelésére készülő nagybőgőverseny próbahangszere.

A cikk eredetileg a Finest című lapban jelent meg.