Február 3-án a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező hallgatóinak kiállítása volt az első fesztiválprogram. Shakespeare Szentivánéji álmához, Csehov Sirályához és Három nővéréhez, valamint Büchner Woyzeckjéhez álmodtak színpadi tereket, tanulmányokat.

Budapestről a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak közös produkciója a Karnyóné igen pimasz musicalváltozata nyitotta a színházi előadások sorát.

Az esti buli is a nem hivatalos, de kötelező fesztiválprogram része. A közös koccintás mellett a külföldi szemeknek meglehetősen bizarrul ható miskolci kocsonyával ismerkedtek.

A SZEM második napján elindultak a szakmai workshopok, a videoblogban Grecsó Zoltánt kérdeztük, a testnyelv jelentőségéről és a kortárs táncról.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ezúttal a Kocsis Gergely rendezte A brémai muzsikusokkal érkezett, melyben az állati karakterek hol énekleve, hol röfögve, hol kukorékolva, vagy éppen nyerítve keresték a várost, ahol megtalálhatják boldogulásukat.

A nap végén bukaresti I. L. Caragiale Színház-és Filmművészeti Egyetem Szentivánéji álom produkciója a színészi eszközök koncentrált játékával nyűgözte le a fesztiválközönséget.

A SZEM fesztivál harmadik napján folytatódtak szakmai workshopok. A 3. napon Lőrincz Katalin koreográfus Martha Graham technikájával ismertette meg a hallgatókat, akit a XX. század modern amerikai táncszínpad első nagyasszonyként ismer a tánctörténelem.

A lengyel Aleksander Zelwerowicz Nemzeti Színművészeti Akadémia Shakespeare szerelmes jeleneteiből és monológjaiból készült rendezői vizsgaelőadásukat mutatta be, egyebek mellett a Rómeó és Júliából és a Macbethből.

Svájcból a fesztivál visszatérő vendége a Dimitri Színművészeti Iskola, idén a Lopott arcok könyve című bohóctréfákon és cirkuszi művészeten alapuló formabontó előadással érkeztek.