Veress Endréné Méhely Mária 1905-től 1923-ig vezette színházi naplóját, amelyben a kolozsvári Nemzeti Színház és több budapesti teátrum (Operaház, Nemzeti Színház, Városi Színház, Vígszínház, Várszínház, Belvárosi Színház, Magyar Színház, Királyszínház) előadásairól számolt be. A kézírásos ismertetések mellé korabeli újságcikkeket, szereposztásokat, színlapokat ragasztott, és időrendben három kötetbe foglalta őket. A különleges, egyedi napló 20 ezer forintos kikiáltási árról indult, s 28 ezer forintnál ütötték le. Ekkor jelentette be a könyvtár munkatársa, hogy igényt tartanak a színházi naplóra.
Hosszúhetény kéziratos térképét az 1859. évi részletes felmérés szerint Szokoly Károly mérnök készítette, a község "szőlleiről". S mivel a térkép "a természettel pontosan megegyezőnek találtatván a pécsi tekint. cs. k. szolgabírói hivatal által meghitelesíttetik" - amit pecsétek, viaszpecsét, aláírások igazolnak. Ez a szép rajzolatú lap 65 ezer forintért került a nemzeti bibliotéka gyűjteményébe.
Közgyűjteménybe kívánkozott volna az 1849-ből, a szabadságharc idejéről keltezett katonai parancskönyv, s a hozzá tartozó lap, a "Honvéd 17-ik Zászlóaljbeli Fő Tisztek nevei és saját kéziratai". A parancskönyv 1849. január 1-jével kezdődik, és január 3-ig tartalmazza a parancsokat. Ezt követi Kossuth 1849. január 4-én Majthényi István báró, vezérőrnagyhoz, Komárom parancsnokához intézett levele. Január. 10. és április 30. között folyamatosan vezették az okmányt. Az irat néhány hónapos hiány után Kosztolányi Móric ezredes, a várőrség parancsnokának 1849. június 8-i napiparancsával folytatódik, majd Janik János alezredes 1849. június 14-i dandártábornoki parancsával fejeződik be.
A teljes terjedelem 256 beírt oldal, a parancsok aláírói között olyan ismert személyiségek nevei olvashatók, mint Lenkey Jánosé (az aradi vértanúk egyike), Guyon Richárdé, a branyiszkói hősé, Esterházy Pálé, Kosztolányi Móric várőrség parancsnoké. Az okmányban a január 4-i levélen kívül megtalálható Kossuth 1849. január 14-i körlevelének, Puky Miklós kormánybiztoshoz intézett utasításának, valamint Kossuth és Görgey június 2-i, a magyar hadsereg valamennyi parancsnokához intézett rendeletének másolata is. Ezért a kivételes dokumentumért 120 ezer forintról indult a licit, és hosszú, feszült küzdelemben egy telefonos vevőé lett a kincset érő parancskönyv, aki megszállott gyűjtő lévén, megadta érte a 850 ezer forintot.
A legnagyobb áremelkedést viszont egy 1888-as, a Franklin Társulat kiadásában megjelent Verne Gyula kötet, az Éjszak a Dél ellen, érte el. A szép, díszes kötésű példányért két telefonos vevő versenyzett, 3 ezer forintról egészen 200 ezerig emelve a téteket. (Két másik korabeli Verne kötet azonban csak 8, illetve 9 és fél ezer forintig bírta.) 160 ezer forintért vitték el Brehm: Az állatok világa teljes, 1901-1907-ben megjelent, magyarra átültetett tíz kötetét. Majoros József pécsi vadász gyűjteményéből származó 5 lapon 7 eredeti madártetemet preparált; bár datálva nincs, szakértők nyolcvan évesnek vélik a különös gyűjteményt, amely 15 ezer forinton kelt el.
Sikeresen landoltak a térképek és atlaszok: 65 ezer forintot adtak a míves és ritka rézmetszetű, 1844-es, Sopron vármegyei térképért. 70 ezer forintért vitték el Karacs Ferenc 1820-as Magyarország térképét, e lapról írta egy kritikusa, hogy ez Karacs főműve, "legnagyobb értéke nagyszerű metszésén kívül nyolcezer helyneve". Az első kiadású, Ortelius atlaszában 1579-ben megjelent Magyarország őrvidékeinek térképe 95 ezer forintot ért meg valakinek. Míg a Budavár hősies bevétele 1849. május 21-én feliratú dekoratív litográfiáért megadták a 145 ezer forintot.
Hóman-Szekfű-Kerényi: Magyar történetének mind a nyolc kötete ritkán kerül kereskedelmi forgalomba. Most kikiáltási árának dupláján, 80 ezer forintért vették meg. Mikes Kelemen Zágoni leveleinek 1906-os díszkiadású kötetét Rákóczi hamvainak Kassára való hazahozatala alkalmából adták ki. Jól járt vele, aki 50 ezer forintért megszerezte. A Debrecenben kinyomtatott 1849. április 19-i függetlenségi nyilatkozat 30 ezerről 85 ezerig emelkedett.
Az 1940-ben megjelent prózai mű, az Ikrek hava (alcíme szerint Napló a gyerekkorról), első kiadású példányát Ambrózy Ágostonnak, Tokaj szellemtörténeti kutatójának dedikálta Radnóti Miklós. Az író kézjegyével és ajánló soraival ellátott könyv olyan ritkaság, amely jól őrzi az értékét, 45 ezer forintról 105 ezerre licitálták. Meg lehetett szerezni néhány tízezer forintért Tamási Áron, Krúdy Gyula, Weöres Sándor dedikált, aláírt köteteit is. 12 ezer forintról indítva 44, illetve 46 ezer forintért vittek el két Ady Endre fotóportrét. Az ábrázolt személy és a fotográfus - Székely Aladár - neve egyaránt értéknövelő tényezőnek bizonyult.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
