A miniszter félrelép
December 2., Miskolci Nemzeti Színház
Ray Cooney vígjátékának történetét egy generáció ismeri: a belőle készült mozifilm az 1990 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotása, a statisztikák szerint 662 963-an látták. Újszülöttek azonban mindig vannak, ezért nekik új lesz a meglepetésekkel és fordulatokkal teli komédia, amelynek főhőse az angol kormány egyik sikeres, fiatal minisztere, aki gáláns kalandra készül az ellenzéki frakció titkárnőjével egy patinás hotelben. A szobában azonban egy „hulla” fogadja őket, akit a parlamenti titkár segítségével próbálnak eltüntetni. Keszég László rendezésének főbb szerepeit Simon Zoltán, Czakó Julianna és Fandl Ferenc alakítják.
Az üvegcipő
December 3., Pécsi Nemzeti Színház
Az 1924-ben írott, Az üvegcipő című Molnár Ferenc-vígjáték a józsefvárosi cselédlánynak, Szabó Irmának Sipos Lajos éltes műbútorasztalos iránt érzett, minden akadályt elsöprő szerelmét bemutató megható történet. Látszólag. A szerző ugyanis Fedák Sárival való viharos szerelmi kapcsolatát írta meg benne, amelyet ezúttal Halasi Imre visz színre Lipics Zsolttal, Stubendek Katalinnal, Kovács Pankával a főbb szerepekben.
A vágy villamosa
December 9., Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg)
Tennessee Williams, a 20. század legnagyobb amerikai drámaíróinak egyike szenvedélyes történetet írt a szeretetvágyról, a kiszolgáltatottságról és az élethazugságokról. A darabot 1947-ben mutatták be a Broadway-n, 1951-ben filmet forgattak belőle, 2013-ban pedig Woody Allent inspirálta a Blue Jasmine-re. Zalaegerszegen Kiss Csaba rendezi a művet.
Élve megégetve – boszorkánytéboly
December 9., Szegedi Nemzeti Színház
Az 1720-as években – nem sokkal a török hódoltság és a levert Rákóczi-féle szabadságharc után – ugyancsak nehéz idők jártak a Dél-Alföld lakóira. Szegedet és környéket egy megosztott és sanyargató közigazgatás mellett egyszerre sújtották a járványok, az aszály és az éhínség.A sokféle nyomorúság következtében fellépő válsághelyzet és a bűnbakkereső szándék minden bizonnyal egyaránt közrejátszott abban, hogy 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek. Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben tartásával egy fiktív történetet mesél el, melyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez. Koltai M. Gábor rendezi az ősbemutatót.
Régimódi történet
December 10., József Attila Színház
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A Régimódi történet önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregényét a 21. században is érvényes drámaként viszik színre Hargitai Iván rendező vezetésével, a József Attila Színház utóbbi tíz évének talán legnagyobb szabású prózai előadásaként.
Tiramisu
December 10., Stúdió K Színház
Visky András: Megöltem az anyámat című műve alapján, Bogdán Árpád átdolgozásában és rendezésében készül a műfaja szerint „identitásjáték mozgóképdíszletben – sokszereplős monodráma”. Griguca Irén (aki legyen inkább Bernadett) egy romániai árvaházban felnőtt, félig cigány, félig magyar lány. Ugyanazon a napon, ugyanabban az órában, ugyanabban a percben született, mikor a NASA fellövi a Voyager 1-et Cape Canaveralból azzal a céllal, hogy az ismeretlen űrt járva válaszokat találjon arra, hogy ez az egész mi a jó csoda valójában. Griguca Irén (aki legyen inkább Bernadett) a Ceausescu-rezsim bukása után, hasonlóan a Voyagerhez, útnak ered a maga ismeretlenségébe…
reburn a cathedral
December 16., Jurányi-ház
Most bizonyos értelemben lángban áll az egész világ. Ugyanaz a forrongás, ami hatalmas tűzként jelenik meg a világban, érezhetően jelen van az emberekben is. Ahogy egy tűzvész könyörtelenül emészti fel, ami az útjába kerül, úgy a forradalomnak is velejárója a pusztítás: a gyors, hirtelen változás eléréséhez elengedhetetlen a korábbi rendszer azonnali felszámolása. A Staféta-nyertes előadás a pusztulás, a pusztítás, majd az azt követő újratervezés, újjáépítés kettősségét igyekszik körbejárni a tánc és a kortárs bábszínház kettőséből születő új nyelven.
Ruby
December 16., Trafó
A Ruby az első duplabemutatója a 2022/2023-as évad SUB.LAB.PRO The Ensemble Program nevű kreatív platformnak. Célja, hogy társulati munkakörnyezetet imitáljon, illetve teljes eszköztárat kínáljon a programban részt vevő táncosoknak a professzionális művészeti területen való boldoguláshoz. Az évad első felében az ensemble táncosai két nemzetközileg elismert koreográfussal, a finn Annamari Keskinennel és a magyar Molnár Csabával dolgoztak együtt, így lehetőségük nyílt arra, hogy tapasztalatot szerezzenek különböző jellegű kreatív folyamatokban.
Egy csók és más semmi
December 16., Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros)
Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség, Hallod-e Rozika te, Pá, kis aranyom… ezek a régi Eisemann-slágerek mind Sáfrány, a válóperes ügyvéd irodájában hangzanak fel eredetileg, ahol történetünkben egymásnak adják a kilincset az ártatlan és jóval kevésbé ártatlan hölgyek és urak, lányok és fiúk, hogy rimánkodva kérjék őt, segítsen a bíróság előtt bebizonyítani: hiába a csalóka látszat, valójában nem történt semmi. Helyesebben: csak egy csók, és más semmi. A rendező Göttinger Pál, vendégként Faragó András (dr. Sáfrány) és Oszvald Marika (Schön Tóni) erősítik a dunaújvárosi társulatot.
Mágnás Miska
December 16., Csokonai Színház (Debrecen)
Szívet melengető, jól ismert melódiái és életközeli karakterei a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb, legtöbbet játszott darabjává tették a Mágnás Miskát. A szatirikus, mulatságos történetben a grófnak öltöztetett lovászfiú leckézteti meg a gazdagokat, miközben a szerelem lírai és komikus oldalát is megismerhetjük a négy főhős: Miska, Marcsa, Rolla grófnő és Baracs István kibontakozó kapcsolatában. Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét 1916-ban mutatták be először, és azóta a műfaj egyik magyar klasszikusaként tartják számon. Debrecenben Gemza Péter viszi színre.
Egy szerelem három éjszakája
December 17., Pesti Színház
Hubay Miklós, Vas István és Ránki György darabját, bármennyire is nem konvencionális musical, a műfaj első magyar képviselőjének tekintjük. A Pesti Színházban ebből hiénákról és sakálokról, az elveszett Atlantiszról, háborúról, halálról, Bálintról és Júliáról szóló mesét állít színpadra ifj. Vidnyánszky Attila, benne förtelmeket és tüneményeket és egy „résnyi ragyogást”, az ifjúságot. A főszerepben a pálya elején járó Ertl Zsombor és Varga-Járó Sára, mellettük a Vígszínház fiataljai és legendái.
Jógyerekek képeskönyve
December 17., Jászai Mari Színház (Tatabánya)
A felnőtteknek szóló rémvarieté/junk opera/groteszk, zenés revü/rémisztően röhögséges zenés színház a The Tiger Lillies, Julian Crouch és Phelim McDermott musicalje. A Szikszai Rémusz rendezte, a tatabányaiak szinte teljes társulatát felvonultató előadás után választ kaphatnak a nézők azokra az égető kérdésekre, mint hogy mi történik a gyermekkel, ha a gyufával játszik és ha szopja az ujját, esetleg nem hajlandó fésülködni, körmöt vágni, ha dülöngél a székkel, ha nem eszi meg a levest, ha folyton kalimpál a lábaival, ha közel megy a medence széléhez, ha kiszalad az útra, ha szóba áll idegenekkel, ha nem eszi meg a sárgarépát.
Nyitókép: Kovács Panka Az üvegcipő című darabban a Pécsi Nemzeti Színházban. Fotó: Kis Kata Linda
