Tavasszal adják át a debreceni Csokonai Színház megújult épületét a nagyközönségek. A Csokonai Fórumot tavaly augusztusban avatták fel, így infrastruktúra tekintetében a cívisváros közönsége kivételes helyzetben van. Gemza Péter koreográfus rendező tizenöt éve dolgozik a színházban, öt évet Ráczkevei Anna igazgatóhelyetteseként töltött, majd egy cikluson át vezette az intézményt. Most azonban nem nyújtotta be a pályázatát, úgy érzi: ez a periódus lezárult.
Akad viszont három aspiráns.
Mátyássy Szabolcs zeneszerző Szabó K. Istvánnal közösen pályázott, a korábban Debrecenben is rendszeresen dolgozó rendező a művészeti vezető posztot vállalta. Népszínházi struktúrán alapuló, háromtagozatos színházban gondolkodnak, a prózai tagozat mellett egy újradefiniált önálló operatagozat és önálló tánctagozat megteremtésében. Utóbbi élére Nemes Zsófia táncos-koreográfust kérnék fel, és továbbra is számít Somogyi-Tóth Dániel magas színvonalú szakmai munkájára a zenei arculat megteremtésében és az operatagozat élén.
Mátyássy Szabolcs színészként kezdte a pályafutását, majd zeneszerző diplomát, művészdoktori oklevelet és művészetigazgatási menedzser képesítést szerzett. Így már nem csak alkotóként, hanem egyfajta szervezőként, ügyvezető igazgatóként tekint önmagára. A pályázatban megfogalmazott célok – mint mondja – Debrecen kulturális életének újjászületését szolgálják. – Egy nagyváros életében a színház a művészeti origó, ugyanakkor szoros partnerségi viszonyt ápol a többi kulturális és oktatási intézménnyel – véli. Szabó K. István az elmúlt tíz évben rendszeresen dolgozott a debreceni társulattal, együttműködésük nagyváradi direktorsága idejére nyúlik vissza. – Úgy érzem, azzal, hogy a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetésére jelentkezem, elkötelezem magam egy hosszabb távú debreceni építő munkára, a közös fejlődés jegyében – fogalmaz.
Rácz István operaénekes debreceni születésűként már régóta kacérkodott a gondolattal, hogy hazaköltözik szülővárosába, és most elérkezettnek látta az időt a színház megújításával kapcsolatos tervei benyújtására. A Magyar Állami Operaház énekese a Kultúra.hu-nak hangsúlyozta: az elmúlt 34 éves operaházi tagságának ideje alatt olyan tapasztalatokra és kapcsolatrendszerre tett szert itthon és külföldön, melyet a város javára szeretne fordítani. A zenei tagozat erősítését tűzte ki célul, a prózai tagozat munkájában azonban nem szeretne azonnal jelentős változásokat eszközölni. Két nevet említett meg a pályázatában, mesterét, Szinetár Miklóst, aki vendég rendezőként dolgozna a színházban, a tánctagozat létrehozásában pedig Keveházi Gábor táncos, koreográfus segítené a munkáját. – A társulat véleményére és erősségeire bátran támaszkodhatok, nem tartom üdvösnek, ha egy új igazgató azonnal innen-onnan verbuvál új vezetőket – fűzte hozzá. Megjegyezte: régóta tárgyalnak arról, hogy oktatna a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán, így a két tevékenység kiegészíthetné egymást.
Értesüléseink szerint a harmadik pályázó Végh Veronika, aki 23 éve dolgozik színházi alkotó-producerként; a debreceni oDeon Színház és a Páholy Lakásszínház igazgatója, a ZeneTheatrum Musical Színház és SziniTanoda alapítója és igazgatója. Őt cikkünk megjelenéséig nem értük el.
A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára három pályázat érkezett, azonban itt árnyaltabb a helyzet.
A színház vezetésére kiírt pályázattal párhuzamosan a város szimfonikus zenekarának élén is lejár Gyüdi Sándor karmester mandátuma, így ott akad olyan aspiráns, aki egységben képzeli el a színház és a zenekar jövőjét. A zenekar vezetésére egyébként az évtizedek óta Szegeden dolgozó karmester ismét beadta pályázatát.
Barnák László jelenlegi igazgató – aki öt éve áll az időközben a REÖK-öt és a Szegedi Szabadtéri Játékokat is integráló intézmény élén – a Kultúra.hu kérdésére elmondta: – Színházcsinálónak vallom magam, ez érdekel, ez a hivatásom és számos olyan előadás létrehozásának a lehetősége van előttem, előttünk a társulattal, amiért bármilyen nehézséget érdemes leküzdeni. Erre példa az elmúlt három év. Felelősséget érzek a kollégák, a színházunk iránt.
Arról is beszélt, hogy fiatal, de tapasztalt, közösségépítő szándékú színházi alkotókkal építené tovább a társulatot, hogy szakmailag és a nézők számára is élvezetes és tartalmas produkciókat hozzanak létre. Egy művészeti tanács felállítását tervezi. Dinyés Dániel helyett az opera-tagozat irányítására új karmester vállalkozik. A Kultúra.hu úgy tudja, Dobszay Péter személyében. – Egy művészeti tanács komplex módon, egymás iránti tiszteletre épülve, de kritikus szemlélettel tudja ösztönözni egymást és a művész társakat – tette hozzá.
Tóth Péter zeneszerzőt régóta foglalkoztatja a színház; opera- és musical szerzőként számottevő tapasztalatot szerzett, így – ahogyan fogalmaz – rengeteg elképzelése van, hogy miként lehetne a Szegedi Nemzeti Színházat felemelni. A város kulturális életét jól ismeri: tizenhárom éve tanít a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán, amelynek hat évig dékánja volt. „Szegeden – tekintve, hogy az intézmény sokszínű közönséget szolgál ki – olyan színházat kell csinálni, ahol mindenki megtalálja a számítását. Az öt játszóhely lehetőséget teremt, hogy a kísérletező daraboktól a prózai klasszikusokon, az operetten és operán át számos műfajt kínáljunk.” Úgy véli: a szabadtéri játékok programjába – a vendégjátékok helyett – saját produkciókat kell létrehozni, amelyek kizárólag Szegeden láthatóak, és ezért az ország minden részéből oda utazik a közönség.
A prózai tagozat vezetésével Nagy Viktor rendezőt bízná meg, s fontosnak tartja, hogy a zenekar és a színház szorosan együttműködve valósítsa meg célkitűzéseit. Éppen ezért pályázatában az operatagozat vezetőjeként Hamar Zsolt karmestert nevezi meg, aki ezzel párhuzamosan – Kesselyák Gergely művészeti vezetői támogatásával – benyújtotta pályázatát a Szegedi Szimfonikus Zenekar élére. Operastúdió létrehozásán gondolkodnak, és pályázatukban számos törekvést fogalmaztak meg a nagy múltú szegedi operajátszás felvirágoztatására. „A város közösségéért szeretnénk tenni. Az intendáns igazgatói attitűd áll közel hozzám: szerintem egy vezető dolga, hogy megteremtse a megfelelő munkakörülményeket a tehetséges emberek számára.”
Peller Károly huszonöt éve tagja a Budapesti Operettszínháznak, színészként és rendezőként azonban számos helyen – köztük a Szegedi Nemzeti Színházban is – rendszeresen dolgozott. „Szeged gyerekkori szerelem, ott mindig otthon érzem magam. A szüleimmel nyaranta a szabadtéri játékokra jártunk, ahol később művészként rendszeresen felléptem.” Pályázatának alapgondolataként a közönség szolgálatát fogalmazta meg: „…a hagyományok és új utak szimbiózisában gondolatokat ébreszteni a nézőkben, ízlést formálni, szórakoztatni, ha kell, korszerűen korszerűtlennek lenni. Ennek a színháznak, mint nemzeti státusszal ellátott intézménynek komoly feladata van. A köz szolgálata nem lehet „csak” funkció. Valódi felelősségvállalással társuló hálás feladat ez csapatunk számára.”
A Kultúra.hu kérdésére elmondta: a társulatból keresték meg néhányan, és kapacitálták, hogy pályázza meg a főigazgatói posztot. Vezetőtársai – miként írta – a szegedi társulat meghatározó tagjai: Szilágyi Annamária, László Boldizsár és Pál Tamás lesznek. „Miklósa Erika a szabadtéri művészeti tanácsadójaként csatlakozik, és velünk lesz Makláry László, akinek karmesteri karrierjét a Vaszy Viktor nevével fémjelzett Szegedi Nemzeti Színház operatagozata alapozta meg.”
Fotó: A felújítás alatt álló debreceni Csokonai Nemzeti Színház nézőtere 2023. január 25-én. A 2020 szeptemberében megkezdett, a tervek szerint idén nyárig tartó felújítás körülbelül kilencven százalékát elvégezte a kivitelező. A teljes beruházás értéke nettó 9,6 milliárd forint. MTI/Czeglédi Zsolt
