alphabet3.jpeg

Ötszáz évvel is idősebb lehet az ábécé, mint ahogy eddig hittük

Az Észak-Szíriában talált, Kr. e. 2400-re datált írástöredékek átírhatják az ábécé születéséről alkotott eddigi elképzeléseket.

Glenn Schwartz, a Johns Hopkins Egyetem régésze négy apró agyaghengert talált egy 2004-es ásatás során az ősi Umm el-Marra városában, Észak-Szíriában. A mindössze néhány centiméter hosszú töredékek egy olyan írásrendszer nyomait hordozzák, amely akár az eddig ismert legkorábbi ábécét is megelőzheti. Az írások keletkezési idejét a kutatók Kr. e. 2400-ra becsülik, ami ötszáz évvel előzné meg a korábban elsőként számon tartott proto-sínai írás megjelenését, amelyet Kr. e. 1900-ban fejlesztettek ki Egyiptomban.

A töredékekbe vésett szimbólumok eltérnek az ékírástól, amelyet a világ legrégebbi írásrendszerének tekintenek. Az ékírás Kr. e. 3400 előtt jelent meg Mezopotámiában, de nem ábécé és nem nyelv, hanem inkább szótagokat jelölő karakterkészlet.

Schwartz szerint az agyaghengerek gyöngyökre emlékeztetnek, ami arra utalhat, hogy összefűzve valamiféle címkeként funkcionálhattak az Umm el-Marra sírban. A leleteken többször megjelenik egy kétpontos kör szimbóluma, amelynek ismétlődése azt valószínűsíti, hogy a jelek valóban egy korai ábécét alkothattak. Bár a töredékek pontos jelentését még nem sikerült megfejteni, a felfedezés alapjaiban kérdőjelezheti meg az ábécé eredetéről szóló eddigi ismereteket.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.

Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.