(MTI) - Az emléknapon, amelyet az ENSZ az Auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulóján tartottak, Szita Szabolcs megjegyezte: "reméljük, hogy többségben vagyunk, akik felelősséggel beszélünk a gyűlöletkeltésről és a holokauszt borzalmairól", mert a "vallási, faji, politikai alapon zajló üldöztetés nem ismétlődhet meg". A történész rámutatott: II. János Pál pápa nem egészen egy évtizede "határozottan mély szomorúsággal állást foglalt" a holokauszttal kapcsolatban, amikor kijelentette: "a teremtő Isten képét az emberben megsértették és eltorzították", amikor a tömeges gyilkosságokat végrehajtották a nácik és csatlósaik. A pápát idézve hozzátette: "ne engedjük az önzést odáig fajulni, hogy halálhoz vezessen".
Szita Szabolcs kitért arra, hogy a zsidó és a keresztény közös jövő megköveteli az emlékezést, ami fájó, de a jövő nemzedékeinek is át kell adni a tragédiával kapcsolatos tudnivalókat. Ehhez fűződően megjegyezte, hogy "az igazságok kimondásáért meg kell dolgozni", s ennek érdekében a történészek meg is tesznek mindent.
Szólt arról is, hogy "megrendítő felidézni a rémtetteket, a tervszerű pusztítást, az európai zsidóság tragédiáját", melynek során 6 millió haláltáborba hurcolt embert öltek meg "iparszerű népirtással". A vérgőzös terror az európai kultúra és erkölcs lábbal tiprása volt a vészkorszak idején, amilyen nem volt az emberiség történetében sem előtte, sem utána. A zsidókat éppúgy irtották Németországban, Ausztriában vagy a Baltikumban, mint az akkori Szovjetunióban, illetve a macedón, szerb, vagy luxemburgi területeken - jegyezte meg. Mint mondta, a 14 millió fős Magyarország "a folyamatos jogfosztás útjára lépett, amikor 800 ezer polgártársát zsidó fajúnak minősített". Ez egyenlő volt a társadalmi halállal, amit a fizikai megsemmisítés követett, amikor a deportálások után haláltáborokba szállították a magyar zsidókat is. Ennek következtében közel 600 ezer magyarországi zsidó halt meg Auschwitzban, Buchenwaldban és más lágerekben.
Martinkovits Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója beszédében kifejtette, hogy a nemzetközi holokauszt-emléknap egyúttal a magyarországi holokauszt-emlékév kezdete, amelyet a magyar zsidók deportálásának 65. évfordulója kapcsán rendez az intézmény. Ennek során állandó kiállításukon minden hónapban egy-egy "hívószó" köré építik fel az idegenvezetést, így januárban és februárban az előzményekre helyezik a hangsúlyt. Januárban a történelmi együttélés, a zsidók és nem zsidók közötti kapcsolatok a téma, februárban a diszkriminatív törvénykezés áll a középpontban - hívta fel a figyelmet.
Arról is beszélt, hogy az emlékév során kronológiát tesznek közzé honlapjukon a 65 évvel ezelőtti történésekről, valamint ugyanitt történészek munkáit is elérhetővé teszik. Céljuk, hogy a lehető legszélesebb tömegek előtt ismertté váljanak a holokauszt történései. Ebből a megfontolásból oktatási anyagokat, valamint "a hónap képét" is felteszik a weblapjukra.
Az ügyvezető igazgató kijelentette: programsorozatuk törekvése, hogy egyedi sorsokat is megmutasson az érdeklődőknek, ezért rendeznek előreláthatóan helytörténeti, a vidéki zsidó közösségek történeteit bemutató kerekasztal-beszélgetéseket. Ezen kívül áprilisban terveik szerint az áldozatok portréiból installációt készítenek a Holokauszt Emlékközpontban.
Az emlékév keretében Szerb Antal- és Radnóti Miklós-szimpóziumot is tartanak gyermekeknek. Egy másik fórumon Kertész Imre Nobel-díjas író munkásságának a társadalomban kialakult holokauszt-képre gyakorolt hatásáról tartanak eszmecserét - folytatta.
Az ünnepség végén a résztvevők a zsinagóga melletti Emlékfalhoz vonultak, amelyre eddig mintegy százhúszezer meggyilkolt magyarországi zsidó nevét írták fel. Az áldozatok emlékére mécseseket gyújtottak és kavicsokat helyeztek el. A megemlékezők között volt mások mellett Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke.
Korábban:
