Magyar részről Tiszadob és Monok, szlovák részről Betlér, Krasznahorka és Tőketerebes kastélyaira kitérve készült el az a tanulmány, amely feltárja a szlovák-magyar határon átnyúló lehetőségeket, azzal a céllal, hogy hosszabb távon az Andrássy kulturális út bekerüljön az európai kulturális utak körébe.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat szervezésében tartott konferencia előtt az érintett kastélyok kezelői együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá. Csatlakozott hozzájuk az Andrássyak "ősi fészke", az erdélyi Csíkszentkirály önkormányzata, ahonnan a család 1575-ben a királyi Magyarországra költözött.
Elkészült egy magyar, szlovák és angol nyelvű turisztikai kiadvány, amely nemcsak a kastélyok bemutatását, hanem környezetük, történelmük leírását, továbbá a fejlesztési elképzeléseket is tartalmazza. A konferencián erről is beszámoltak az előadók. Így szó volt arról, hogy a tiszadobi kastélyból kiköltözött a gyermekotthon, és most a soktornyú épület turisztikai hasznosítását tervezik. Az idősebb Andrássy Gyula egykori osztrák-magyar külügyminiszter által a francia kastélyok mintájára készítettett épület nevezetessége a több mint száz éves buxusbokor-labirintus.
Monokon a barokk kastélyban egy, a történelmi örökséget bemutató, iskolabarát múzeumot szeretnének kialakítani. A szlovák részen ma is múzeumként működik a betléri vadászkastély, amely az eredeti berendezés mellett 30 ezer kötetes könyvtáráról is nevezetes. Az 1994-es, igényes felújítás révén elnyerték az UNESCO Európa Nostra-díját.
Krasznahorka büszke vára ma az Andrássy család által összegyűjtött tárgyak múzeuma, a közelben van az Andrássy-mauzóleum is, amely a világ minden részéből beszerzett márványmozaikokkal, müncheni művészek alkotásaival rendelkezik. Házasság révén került a család birtokába a tőketerebesi, klasszicista stílusban átépített kastély, amely jelenleg honismereti gyűjteményt mutat be, míg a szabad téren az Andrássyak által beszerzett mezőgazdasági gőzgépeket nézhetik meg a látogatók.
(Múlt-kor/MTI)
