A területet az ókorban illír és kelta törzsek lakták, a Kr.e. I. századtól római uralom alatt állt. A VI. századtól szláv törzsek, a mai szlovének elődei telepedtek meg itt, akik a VIII. század végén felvették a nyugati kereszténységet. A terület frank uralom alá került, 788-tól Nagy Károly birodalmának része, 843-tól a keleti frankok őrgrófsága lett. 1278-tól 1918-ig a Habsburg monarchia olvasztotta magába, majd az első világháború után megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) részévé vált. A második világháború alatt az ország területe német, olasz és magyar megszállás alá került, 1945-től a szocialista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. 1990. december 23-án népszavazást rendeztek, amelyen a szavazók több mint 88 százaléka a független Szlovéniára adta voksát. 1991. június 25-én kinyilvánították a Szlovén Köztársaság szuverenitását és függetlenségét Jugoszláviától, két napra rá a jugoszláv hadsereg megtámadta az országot. A katonai beavatkozás az 1991. július 7-én aláírt "brioni nyilatkozattal" ért véget, és október 25-én az utolsó jugoszláv katona is elhagyta Szlovéniát. Az új ország alkotmányát 1991. december 23-án fogadták el. Az állam függetlenségét 1992-ben már nemzetközi szinten elismerték, még abban az évben teljes jogú tagállamként felvették az ENSZ-be, s azóta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama, az Európa Tanács (ET) tagja lett. 2004 óta a NATO és az Európai Unió tagja.
