Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a tárlat egyik kurátora a kiállítás július 5-ei sajtóbejárásán elmondta: Erwin Wurm pályáját már az 1990-es évek óta követhetjük. Magyarországon a osztrák művészet mindenkori legjavát, a legfrissebb tendenciákat bemutató csoportos kiállításokon láthatóak voltak munkái. Alkotásai feltűnést keltettek, paradigmaváltást jelentettek. Erwin Wurm stratégiája ment a művészet határainak feszegetésében a legmesszebbre ? jegyezte meg. Alkotásai legutóbb az 57. Velencei Biennálé osztrák pavilonjában szerepeltek, ottani kiállítása inspirálta a Ludwig Múzeumot arra, hogy meghívják a művészt egy budapesti tárlatra ? tette hozzá Fabényi Julia, hangsúlyozva, hogy a tárlaton látható az az Erwin Wurm, aki fricskáz, az emberekkel, a művészettel ironikusan, elemzőn bánik, és akinek eszköztárában megtalálható a filozófia, a művészettörténet.

 

A tárlat másik kurátora, Készman József elmondta, hogy a retrospektív kiállítás a művész munkásságának különböző korszakaiból ad válogatást, különböző jellegű munkáit mutatja be, műcsoportokra bontva az anyagot. A kiállítás címe ? Egyperces munkák. A szobrászat mint program ? azt reprezentálja, ahogyan a művész felfogja a világot, számára minden szobor, totalizálja a szobor fogalmát, és így tekint minden létező dologra ? mondta, hozzátéve: Erwin Wurm olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mitől válik egy tárgy, különösen egy használati tárgy szoborrá, és mi a szerepe a szoborrá válás folyamatában magának a nézőnek. Erwin Wurm Egyperces szobrainak alapját a leghétköznapibb tárgyak adják: kissé átalakított ruhadarabok, bútorok, lakberendezési kiegészítők vagy közlekedési eszközök, amelyeket rajzos használati útmutatókkal állít ki. Ezek cselekvésre sarkallják a nézőt, aki egyszerre válik alkotóvá, szereplővé, és maga is műalkotássá.

 

Erwin Wurm, aki a megnyitóra Budapestre érkezett, a kiállítás alkalmából a Ludwig Múzeumnak adományozta az Egyperces szobrok-sorozat egyik darabját és a Hermes-sorozat Hipnózis II. (kabát) című, 2008-ban készült egyedi művét is. A művész a megnyitót megelőző sajtóbejáráson a divatcéggel együttműködésben létrehozott Hermes-szobrokról szólva elmondta, hogy a ruházat, az autók, a házak, a bútorok és minden, társadalmi státusszimbólumként funkcionáló vagyontárgy állandó motívum művészetében. A ruházatra második bőrként, védőburokként tekint, amely nemcsak eltakar, hanem formát is ad a testnek. Az öltözködés segítségével határozzuk meg a külvilág felé sugározni kívánt képet, létrehozva saját társadalmi szobrunkat. A Hermes-munkák ezt a társadalmi szoboralkotási folyamatot reprezentálják absztrakt formákon keresztül.

 

Akciószobraira kitérve elmondta, hogy performatív szobrainál a középpontban az alkotás folyamata áll. Munkái a művészi indulat kortárs emlékművei. Köztük ikonikus épületek modelljei láthatók, amelyeket ütve, rúgva, ráülve, kaszabolva hozott létre, eltúlozva a szobrászat gesztusát. Mint hangsúlyozta, arra törekedett, hogy ismét minden szobor magán viselje fizikai beavatkozásának nyomát.

 

A mélységből címmel mutatják be fotósorozatát, amelyen ruhátlan férfitestek láthatók gótikus és kora reneszánsz vallásos ábrázolások szereplőinek pózaiban, átfestéssel, ráfestéssel. Mint elárulta, a modellek kortársai, művészbarátai és kollégái, de önarckép is található a válogatásban. A kiállításon a Metszett szobrok mellett az átalakított bútorokból létrejött Leitató szobrok is helyet kaptak. A használati tárgyak funkciója megváltozott, ülőbútor és bárszekrény vált belőlük. Erwin Wurm elmondta, hogy a szekrényeket gyakran híres, emblematikus alkotóknak dedikálja, akik maguk sem vetették meg az alkoholt. A látogató szabad akaratából hoz döntést, hogy részt vesz-e a szobor kivitelezésében, a kiállított italokhoz nyúlva lerészegedik-e, önként megfosztva magát szabad akaratától.

 

A megnyitón Erwin Wurm felidézte, hogy az elmúlt 20 évben világszerte számos helyen állított ki, és örömét fejezte ki, hogy Budapesten is bemutatkozhat. Az osztrák és a magyar történelem közös pillanatairól, az itt élők közös múltjáról beszélve hangsúlyozta, hogy azok a kérdések, amelyek őt foglalkoztatják, az a fajta kétségbeesés, amelyekkel új utakat keres, mindannyiunkra jellemző.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán