_DSC7305_Copy

Palotainé Kali Gabriella, Csók István örököse, a hagyaték gondozója elmondta: a festőművészt nyakas kálvinista édesapja és áldott lelkű édesanyja az Isten, a haza és a család értékeinek tiszteletére tanította, és ez végigkísérte életét. Az Isten szeretetét az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre című képen fedezhetjük fel, amivel 1900-ban a párizsi nagydíjat nyerte el. ?Ugyanezt a díjat ugyanakkor Eiffel is megkapta. És mi lett az Eiffel-torony, az a vastraverz? Egy ország, egy város jelképe. És az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre? A Galériában van. De nem szabad, hogy ott porosodjon. Erről írni, beszélni kell, mert ez a kép annyit ért, mint az Eiffel-torony? ? szólította meg szavaival a közönséget. Hozzátette: valószínűleg a festményen szereplő arcokról sugárzó érzelmeket díjazták, amint a gyönyörű, fiatal lányok az úrvacsorához járulnak. ?Bennük van a szeretet, az összetartozás, a szépség? ? fogalmazott.

 

Cece és Sáregres település iskolásai ingyen látogathatják a Csók István műveit, tárgyait, bútorait, összesen 70 kiállítási tárgyat bemutató, február 13-án, éppen a festőművész születésnapján, a Várkert Bazárban CSÓK – A derűs élet festője címmel megnyílt kiállítást ? jelentette be L. Simon László. A Csók István Emlékház megújítását Varga Gábor helyi képviselővel közösen még az előző kormányzati ciklusban álmodták meg, a ház pedig immár gyönyörű kívülről és belülről is. A hiányzó berendezés ebben a ciklusban kerül bele, hogy látogatható, élő múzeummá váljon, mely a környékből becsalogatja az érdeklődőket. ?Hiányzott egy szobor is, az elmúlt évek, évtizedek felhívták ugyanis a figyelmet, hogy hatalmas adósságot halmoztunk fel elődeinkkel szemben? ? vallotta be L. Simon László. A szobrok a kis településeken élők előtt példaként állhatnak, hiszen ? mint megjegyezte ? fontos, hogy olyan alkotások készüljenek, melyeknél fejet hajthatnak a helyiek.

 

_DSC7264_Copy

A szoborállítási programnak köszönhetően számos mezőföldi településen adtak át köztéri alkotást az utóbbi években. L. Simon László kiemelte a kiváló agrárpolitikus, ciszter szerzetes Hagyó-Kovács Gyula előszállási, a kultúrpolitikus Klebelsberg Kuno Pető Hunor által készített darószentmiklósi, Dréta Antal egykori ciszter szerzetes, zirci főapát mezőfalvai és a múlt héten állított Kenessey-emlékművet.

 

Csók István 1865. február 13-án született a Cece és Sáregres között található egykori vízimalomnál ? mutatta be a festőművészt Fazekas Gábor, Cece polgármestere. Apja jómódú molnármester volt, aki a kúriát is építette. Gyermekkorát a Sárréten töltötte, majd viszonylag későn kezdte meg tanulmányait Székesfehérváron, amit felsőfokon 1882-től Budapesten, majd a müncheni festőakadémián, ezt követően 1887 és 1889 között Párizsban folytatott. Münchent ridegnek találta, a világváros Párizs azonban vonzotta ? utóbbi kiemelkedő művészeti életével nagy hatással volt rá, kiváltképp az impresszionizmus, így vált annak művészévé. Tagja volt a magyar impresszionisták és naturisták körének, valamint a Szinyei Merse Pál Társaságnak. Élt és dolgozott Münchenben, Párizsban, Budapesten, de mindig visszavágyott a Sárrétre. 1945 után idős korának és művészeti nagyságának köszönhetően különleges státuszt élvezhetett. A Magyar Képzőművészek Szövetségének első elnöke ? mondta a polgármester.

 

_DSC7416_Copy
Kalapban ábrázolják Csók Istvánt. 96 évig élt, tele volt vitalitással ? mondta el L. Simon László, aki a festőművész hitvallásába is beavatta a szoboravató közönségét, miszerint a folyamatos alkotással válhatuk környezetünk hasznára.

Művészetét kétszer ismerték el Kossuth-díjjal, egyszer kiváló művész díjjal. Jelentősek akt, a női szépséget, testet ábrázoló festményei, tájképei, valamint kislányáról készített gyermekportré-sorozata. A Várkert Bazárban megnyílt tárlaton láthatók a korábban a kúriában helyet foglaló személyes tárgyak és bútorok, melyek a kiállítás után kerülnek vissza Cecére. Az emlékház parkját is felújítják, mely tavasszal nyeri el végső állapotát.

 

?Szükségünk van a példákra, múltunk megbecsülésére, a közös alkotásra, az ünneplésre? ? mondta a polgármester, aki kiemelte, ez az első szobor Cecén. Hozzátette: a szobor 4,6 millió forintos költségeiből hárommillió forintot a Nemzeti Kulturális Alap segítségével finanszírozott az önkormányzat.

 

A szobor talapzata sütői kőből készült, a szobor, melyet a Munkácsy-díjas Pető Hunor készített, bronzból. A szobrászról L. Simon László az Erdélyben, Baróton született művészről elmondta: Budapesten, a képzőművészeti egyetemen Jovánovics György tanítványa volt, majd részt vett az ottani művészeti doktori programban. Fantasztikusan izgalmas, a kortárs avantgárd tárgykörébe tartozó kísérleti képzőművészeti munkáinak alapanyagai között szerepel a penésztől kezdve a bronzig számos. Azon kevés alkotók közé tartozik, akik egyszerre alkotnak klasszikus értelemben vett figuratív szobrokat, használják a fotókat, az installáció műfaját, melyek eredményeként széles szakmai körben elismert itthon és külföldön, éppen most tért haza egy római tanulmányútról. A megyében több szobrot is neki köszönhetünk: Székesfehérváron az egész alakos Klebelsberg-szobrot, azzal szemben Korniss Gyula kultúrpolitikust megformázó alkotását, Agárdon Gárdonyi Géza szülőházánál készült irodalmi emlékfalon Vajda János költő szobrát.

 _DSC7359_Copy

Fotó: Csákvári Zsigmond