A tematikában megkerülhetetlen a pandémia. Erre utalt Pomázi Gyula a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke is, amikor kiemelte: „A digitalizáció nemcsak a járványhelyzet miatt gyorsult fel és volt intenzívebb a hivatalban, de szem előtt tartják azt is, hogy egyre könnyebb és hatékonyabb legyen a partnerek számára a működés. Egyszerűbben és komplexebben lehessen az ügyfeleket kiszolgálni – ennek folyamatát bizonyítja az egyre növekvő e-bejelentések száma is.”
A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala immár hagyományosan minden évben megrendezi közös IP (intellectual property) konferenciáját. A konferencia során szó esett és szó esik többek között a szabadalmi kényszerengedélyekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatának hátteréről és eredményeiről; a telefonos applikációk IP-jogvédelméről; a mesterséges intelligencia által generált, szellemitulajdon-védelmet érintő kihívásokról; az online platformok szabályozásáról a digitális egységes piac keretében; a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) szerzői jogi vetületeiről vagy éppen a védjegyjogokról.
Az esemény nyitányaként Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke tartott előadást, értékelte a hivatal elmúlt éves működését, és az intézmény szemszögéből mutatta be a hazai szellemitulajdon-védelem helyzetét. Kiemelte, a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2021 első kilenc hónapjában (az előző év azonos időszakához képest) a legtöbb oltalmi formánál tovább növekedett. A növekedés a nemzeti szabadalmi bejelentéseknél 6 százalék, a nemzeti védjegybejelentéseknél 12 százalék, a bejelentett formatervezési mintáknál (dizájnoltalom) 53 százalék volt. Továbbra is lendületesen zajlik a digitális hivatal kialakulása, dinamikusan növekszik az elektronikus beadványok száma: a vizsgált időszakban a bejelentések 60 százaléka elektronikus formában történt. Pomázi Gyula kiemelte: a gazdaságélénkítés keretében további segítséget jelent a szabadalommal bíró vállalkozásoknak a szabadalmi fenntartási díjak egyes részeinek eltörlése, valamint csökkentése is. Hozzátette: tisztán kell látnunk, hogy a hazai gazdaság csak akkor tudja megtartani lendületét, ha a szellemitulajdon-védelem területén is lépést tart a fejlett gazdaságokkal. Az elnök a beszédében kitért arra a nemzetközi eredményre is, hogy Magyarország csatlakozott a lisszaboni megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez, valamint az idei év eredményeiként emelte ki a szerzői jogi törvény júniusi elfogadását is.
Az idei, kétnapos rendezvényen az előadások három blokkban a szabadalom, a védjegy, a versenyjog és a szerzői jog tárgyában aktuális, a gazdaságélénkítés szempontjából is fontos témákat járnak körbe, ahol nemcsak a nemzetközi trendeket vitatják meg, de arról is értekeznek, mi történt az elmúlt évben, és javaslatokat tesznek a jövőbeni változtatásokra is.
Nyitókép: Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke. Fotó: MTI/Mónus Márton
