A színművész, aki az est szerkesztője, rendezője, zeneszerzője, előadója egyszemélyben, az előadás november 30-ai sajtóbemutatóján az MTI-nek elmondta: olyan szövegeket választott a gazdag Molnár-életműből, amelyek által a legjobban tud beszélni saját magáról és arról a világról, amelyben él. A vezérelv az volt, hogy mely írások tartanak leginkább tükröt a mának ? mondta. Hozzátette: az érdekelte, hogy A Pál utcai fiúk szerzőjeként ismert Molnár Ferenc milyen újságíró volt, színdarabjai és vígjátéktermése mögött milyen napi publicisztikai gondolatok húzódtak meg. Darabjai ? Az ördög, A testőr, az Egy, kettő, három, a Liliom, A hattyú ? születésével szinte egy időben mi történt a szerző fejében és a körülötte lévő világban. Kevésbé ismert írásai által másik fénytörésből ismerhetjük meg az egyik legnagyobb magyar írónkat és a századforduló ?boldog békeéveit? ? mondta, hozzátéve: Molnár Ferenc szellemessége, vitriolos humora és éleslátása ezekre a komolyabb hangvételű és alapvetően nem színpadra szánt szövegekre is jellemző. ?Ez a nagyszerű író, aki vígjátékaiban a magánélet hazugságairól és látszatairól írt, ugyanolyan éles szemmel írt a közélet visszásságairól, hazugságairól, látszatairól is, és a történelem nagyszínpadán csetlő-botló kisember felé is érzékenyen fordult? ? fogalmazott Fesztbaum Béla.

15235873_1070696159707121_4280032587164644694_o
Fotó: Éder Vera

 

Az est címéről szólva kiemelte: Molnár Ferenc a körülötte felnövő, éppen megszülető világvárost jól ismerte, szenvedélyesen szerette, ostorozó hazaszeretettel és mély gyermeki szeretettel viszonyult hozzá. A ?Szülőfalum, Pest? ? amely a szerző két válogatáskötetének címe is ? kifejezi ezt a bensőséges és őszinte szeretetet. Az esten elhangzik például a Disznótor a Lipótvárosban című karcolat, a Lencsés című, egy kisfiúról szóló írás, A budapesti pletyka kis kézikönyve, valamint az újságban való leleplezésekről szóló, Sárpetty című szöveg. A művész elmondta: a különböző műfajokban megírt szövegekhez különböző játékos színházi formákat keresett, ahhoz hasonlóan, ahogy Molnár Ferenc is festett gyerekszínházzal kezdett a barátjával színházat csinálni. Ezt a gyerekszínházi formát illesztette a komolyabb hangvételű szövegekhez, ennek kellékeivel, játékszabályai szerint, festett díszlettel, bábokkal, néhány kellékkel hozza létre az előadást.

15259771_1070696596373744_5763521235402419843_o
Fotó: Éder Vera

 

A színházi élmény megteremtéséhez a zene is hozzájárul. Fesztbaum Béla kiemelte: Molnár Ferenc is értett a zenéhez, játszott hangszeren, írt zenét. A szerző szellemében eljárva ő maga szerezte a zenét, amely élőben hangzik el. Elmondta: a Kosztolányi Dezsőről készült hasonló estjét a Vígszínházban nyolcadik évada játssza, decemberben a 75. előadásához érkezik. A Rózsavölgyi Szalon felkérésére készült Molnár-estet havonta egy-két alkalommal játssza a Vígszínház művésze. Az estet háromfős zenekar kíséri, amelynek tagja Termes Rita (zenekarvezető, zongora), Farkas Izsák (hegedű) és Simkó-Várnagy Mihály (cselló).

Forrás: MTI

Fotó: szalon.rozsavolgyi.hu/Éder Vera