Belicza László Gábor
A Petőfi-dagerrotípiától az asztal alá ültetett főigazgatókig
Milyen a jó portréfotó? Nehezíti-e a fotós dolgát, ha az alanya híres ember, például író? Fontos-e, hogy az író írónak is látsszon a róla készült fényképen? És az, hogy tetszik-e neki a róla készült kép? Ha nem tetszik, el kell dobni? A Petőfi múzeum jelenlegi és korábbi fotósait kérdeztük a témáról, akik munkáiból A halandóság törékeny arcai című kiállítás második része válogat. Írásunk második részében Flesch Bálint, Belicza László Gábor és Bókay László emlékezik.
Múzeumi fényképészek íróportréi a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A Petőfi Irodalmi Múzeum hetvenéves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai kiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi az intézmény mindenkori fotósainak napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgyfelvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.
Személyesen – Belicza László Gábor fotóművész
Belicza László Gábor fotóin a személyiség legbensőbb rétegeit kutatja, legyen szó a szomszéd kisfiúról vagy az ország legismertebb énekeséről. Íme egy válogatás legjobb képeiből a szerző kommentárjával.
Nyolc fénypercre a jelentől
A Kobuci Kert tizedik születésnapjára készült fotóalbumáról, a jó portréfotó ismérveiről és a Nap nyolc fénypercnyi távolságának jelentőségéről is beszélgettünk Belicza László Gábor fotóművésszel.
Tíz év, ezer történet
Az idén tízéves Kobuci Kert Óbuda egyik legfontosabb kulturális helyévé nőtte ki magát, ahol a legkülönbözőbb zenei műfajok találnak egymásra és mindig lelkes, az újdonságokra nyitott közönségükre, s mindemellett még a jótékonyságról sem feledkeznek meg.