Bibó István
Augusztus 7-én történt
„Akármilyen nehéz élete volt is valakinek, ha belül nem csordul túl a méreg és a gonoszság, akkor tudnia kell, az élet maga a csoda. Lüktető bizsergés, ami a bogarakban, a fákban, bennünk ott motoz, és akárhogy csúsztunk, másztunk, bukdácsoltunk, ezt kell hogy érezzük. Káprázat” – fogalmazta a 2009. augusztus 7-én elhunyt Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész, Cseh Tamás, akinek olyan kitűnő lemezeket köszönhetünk, mint a Levél nővéremnek, a Műcsarnok, az Új dalok és a Mélyrepülés.
Július 23-án történt
2003. július 23-án hunyt el Cserháti Zsuzsa, a magyar poptörténet egyik legjobb hangú énekesnője. Az eredetileg balett-táncosnak készülő énekesnő előadói képességeit Szécsi Pál fedezte fel, az ország pedig az 1972-es Táncdalfesztiválon ismerte meg. Később olyan emlékezetes slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Különös szilveszter, a Könnyű tavaszi szél, a Boldogság, gyere haza, az Édes kisfiam, illetve a Charlie-val közös Száguldás, Porsche, szerelem.
Május 10-én történt
„A szavakat sem elég megőrizni, a vetőmagra is kell mindig gondolni. Bizonyára ezért próbálok verseket írni. Szavakat csíráztatni” – fogalmazza a költészetről és az irodalomról az 1929-ben ezen a napon született Kányádi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima díjas romániai magyar költő, író.
Augusztus 7-én történt
„Most csak melléd fekszem és nézlek, / de nem szememmel, nézlek a számmal, / nézlek bőrömmel, kezemmel, / nézlek kigyúló szempillámmal.” Az idézet az 1940-ben ezen a napon született Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költőtől származik. 2008 óta minden évben a magyar kultúra napján adják át a róla elnevezett díjat, amelyet a nemzeti irodalom hagyományaihoz kötődő verselőknek ítélnek oda.
Május 10-én történt
„A költészet megjelenéséig belső kozmoszban éltem, és ez a belső kozmosz most is megvan. Minden írásom ebből a kisgyermek által megőrzött és megvédett világból származik” – nyilatkozta lapunknak Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, aki ma ünnepli születésnapját.
Augusztus 7-én történt
1911-ben ezen a napon látta meg a napvilágot Bibó István Széchenyi-díjas író, politikus, jogász, akadémikus, a 20. század egyik legnagyobb magyar demokratikus gondolkodója, de ma ünnepli születésnapját Charlize Theron Oscar- és Golden Globe-díjas dél-afrikai színésznő, producer (képünkön).
Július 23-án történt
„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól (...), az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól (...), mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük.” 1887-ben e napon született Bibó István.
„A bűn lényegének az erőszakot tartotta” – Bibó István és a krisztusi alternatíva
Az erőszak-e az ember legfőbb ismertetőjele? Vagy inkább békére törekvők vagyunk? És mi köze ehhez annak a jézusi kérésnek, hogy ha megütik a jobb arcunkat, tartsuk oda a balt is? Bibó István szerint meghatározó hatással volt Európa történelmére, mint Csepregi András „Boldogok a békét teremtők” – A keresztény erőszakmentességtől a nyugati demokráciáig. Bibó István politikai teológiai megközelítésben című, november 9-én bemutatott könyvéből kiderül. Erről kérdeztük.