csillagászat
Új időszámítás kezdődött XIII. Gergely naptárreformjával
Négyszáznegyven éve, 1585. április 10-én halt meg XIII. Gergely, a 226. római pápa. A katolikus megújulás egyházfőjének nevéhez fűződik a papképzést biztosító kollégiumok felállítása, és uralkodása alatt zajlott le Franciaországban a hírhedt Szent Bertalan éjszakája. Neve mégis azért a legismertebb, mert 1582-ben ő vitte keresztül a régóta esedékes naptárreformot, összhangba hozva az addig használt Julián-naptárt a csillagászati megfigyelésekkel.
Pille, Puli és a tartalék űrhajósok élete Kelenföldön
Csillagászat, űrkutatás és űrhajósok április 12-én a XI. kerületi Műszaki Tanulmánytárban. Az első ember űrutazásának 64. évfordulóján retró diavetítéssel, Lego-űrvonatokkal és -űrhajókkal, távcsöves napfoltfigyeléssel, naprendszer tematikájú workshoppal, valamint az űrhajósok életéről, az űrkutatás magyar műszereiről és a csillagászat kialakulásáról szóló előadásokkal ünnepelhetnek a gyermekbarát program keretében.
Jókai akár még a világvégét is elhozhatja egyszer?
Csillagászaink felnéztek az égre és megpillantották Jókait – persze nem szabad szemmel vették észre a kutatók 2003-ban a később 90370 Jókaimórra keresztelt kisbolygót, hanem több csillagászati felvétel együttes elemzésével fedezték fel az űrobjektumot. Sárneczky Krisztián csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgálóban mesélt stábunknak az égitestről, a 19. századi értelmiség és a csillagászat kapcsolatáról, valamint arról, mi köze volt Jókainak az űrvizsgálathoz.
Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel
Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.
Fényévnyi türelemmel készülnek a legjobb asztrofotók
Hogyan lehet egyetlen fotóba sűríteni a végtelent? A Csillag-Képek kiállítás az univerzum szabad szemmel láthatatlan műalkotásait mutatja be.
A matematikusok fejedelme nélkül talán Einstein relativitáselmélete sem született volna meg
Százhetven éve, 1855. február 23-án halt meg Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász, minden idők egyik legnagyobb matematikusa, „a matematikusok fejedelme”, akinek számtalan intézmény és egy kisbolygó mellett a mágneses indukció mértékegysége is a nevét viseli.
A kisbolygó neve: 90370 Jókaimór
Jókai gyakorlott csillagász volt, éjszakánként gyakran saját távcsövével kémlelte a fényesebb csillagokat. És hogy miért viseli már több mint húsz éve az ő nevét egy kisbolygó?
Látványos Einstein-gyűrűt fedeztek fel a Euclid űrtávcsővel
Egy rendkívül ritka Einstein-gyűrűt fedeztek fel kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópjának adatait vizsgálva. A projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói is részt vesznek.
A Gaia űrszonda befejezi a Tejútrendszer feltérképezését
Befejezi küldetésének égboltfelmérési szakaszát az Európai Űrügynökség (ESA) Tejút-térképezője, a Gaia január 15-én. Az űrtávcső 2014 óta végez méréseket, az általa gyűjtött adatok alapján készülhetett el a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképe.
Ritka együttállást pillanthatunk meg az égen a hétvégén
Január 17. és 19. között napnyugta után a Vénusz – ismertebb nevén az Esthajnalcsillag – szabad szemmel is jól látható együttállásba kerül majd a gyűrűs Szaturnusszal – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Ritka égi jelenség látható ma este
Ritka és szép égi jelenség lesz látható: a 23 százalékos holdsarló megközelíti, majd teljesen elfedi a Szaturnusz bolygót.
Látványos csillaghullással kezdődik az év
Érkeznek a Quadrantidák, az egyik legbőségesebb meteorzáport hozó raj.
Geológiai rejtély megoldását segítheti az ELTE új Hold-térképe
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Cseh Tudományos Akadémia tudósai elkészítették a Hold legtitokzatosabb felszíni formációi – a szabálytalan mare-foltok – eddigi legrészletesebb térképét. Munkájuk nyomán nemcsak a mare-foltok eredete tisztázódhat, de újabb információkhoz juthatunk a Hold fejlődésének történetéről is, sőt, az új térkép akár egy jövőbeli holdi leszállóhely kiválasztásában is segíthet.
Mi a közös egy színészben és egy csillagászban?
Idén kisbolygót neveztek el Montágh Imréről, de ez csak egy a csillagászat és a színészet találkozási pontjai közül. Mindkét szakma „furcsa emberek” közösségéből épül fel, ebben Czakó Juli és dr. Kiss L. László is egyetértenek. A Junior Prima díjas színésznővel és a Prima Primissima díjas csillagásszal Seres Gerda beszélgetett a Példaképlet első adásában.
Magyar kutatók deríthetik ki, egyedül vagyunk-e az Univerzumban
Egy nemzetközi kutatócsoport – amelynek tagja, egyben a projekt ötletgazdája Stephen Mojzsis professzor is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezető munkatársa – példa nélküli vállalkozásba kezd, hogy feltárja a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételét, jobban megértve ezáltal a saját bolygónkat is.
Kiderült, mi okozza az Orion vörös csillagának fényváltozásait
Az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuze fényváltozásainak új elemzése arra utal, hogy az óriáscsillagnak van egy eddig ismeretlen kísérőcsillaga – derült ki a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóinak és amerikai kollégáiknak új eredményeiből.