eztörténtma
Július 18-án történt
1833. július 18-án született Keleti Károly közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány megalapozója. Irányításával hajtották végre 1869-ben az első hazai népszámlálást. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1871-ben önállósult, vezetője haláláig Keleti Károly maradt. Nagy lendülettel fogott munkához, kidolgozta a statisztika elvi és módszertani kérdéseit. Ő hozta létre Európa legrégibb, ma is működő statisztikai szakkönyvtárát, amely a Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly utcai épületében található.
Július 17-én történt
„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra?” 1925-ben ezen a napon született e legendás sorok szerzője, Nagy László, aki nemcsak költő és műfordító volt, de grafikus is.
Július 16-án történt
24 éve hunyt el Petri György, a 20. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa. Kádár-kori illegális ellenzéki szerepvállalása miatt pályakezdése után hamarosan betiltott szerzővé vált, költeményei csak szamizdatban, illetve külföldön jelenhettek meg. Verseinek részletei közkinccsé váltak, közülük talán a legismertebb így hangzik: „Cipőmre nézek, fűző benne / nem lehet, hogy ez börtön lenne.”
Július 15-én történt
Ma ünnepli születésnapját Medveczky Ádám Kossuth- és Prima Primissima díjas karmester, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Mesterművésze, a Magyar Művészeti Akadémia kiválósága és számos egyéb rangos elismerés birtokosa, aki egy korábban lapunknak adott interjúban így fogalmazott: „A szeretet jóleső érzés: jólesik szeretni és szeretve lenni – ez nem tagadható. A zenésztársak bizonyára azért kedveltek, mert a zenekarból nőttem ki: egy vagyok közülük, és nem fentről, valami cézárként hatalmaskodom rajtuk.”
Július 14-én történt
Kudlik Júlia újságíró, televíziós műsorvezető, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja 1945-ben ezen a napon születetett. 31 évig vezette a Delta című műsort, műsorvezetője volt az 1971-es, 1972-es és 1981-es Táncdalfesztiválnak, később a Kodály énekversenynek, illetve számos népdal- és népzenei vetélkedőnek. Alapító tagja volt az Iskolatelevíziónak, számos tévéfesztivál és díjátadó gála háziasszonyaként is láthattuk.
Július 13-án történt
„Annyi véletlenszerű, csodálatos dolog történt velem, hogy biztos vagyok benne: odafentről vigyáznak rám, és terelgetnek a helyes útra” – mondta Meláth Andrea néhány éve egy lapunknak adott interjúban. 1968-ban ezen a napon született a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett opera-énekesnő.
Július 12-én történt
„Semmi különöst nem tartok a költészetemről. Valójában nem is nagyon értek az ilyesmihez” – állította magáról az 1904-ben ezen a napon született Pablo Neruda. A szakma és a közvélemény másként vélekedett, ezt többek között a chilei költő irodalmi Nobel-díja bizonyítja.
Július 11-én történt
„Fogalmam sem volt, hogy mi akarok lenni. Kényszermegoldásként választottam volna a tanári pályát, és gondoltam arra, hogy magyartanár leszek. Aztán tizenhét éves koromban jött az ötlet. Egy nagyon jó ismerősömmel elkezdtünk arról beszélni, hogy jó lenne színészkedni. Az is nagy lökést adott, hogy szinte gyerekkorom óta játszom. A közönséget mindig falubéliek alkották, akik ? más szórakozás hiányában ? összejártak egymáshoz beszélgetni, és amikor kifogytak a pletykából, akkor mondták mindig: Imi, mondj egy verset! Ők voltak az én első közönségem, ott éreztem meg először azt a borzongást, azt a lámpalázat, amelyet ma is érzek még minden fellépés előtt” – idézte fel lapunknak néhány éve pályájának kezdetét Csuja Imre színművész, aki ma ünnepli születésnapját.
Július 10-én történt
Noha Ivan Passert kirúgták az egyetemről, ez nem akadályozta meg abban, hogy szenvedélyének, a filmezésnek szentelje az életét. Az 1933-ban ezen a napon született cseh forgatókönyvíró olyan filmeken dolgozott pályája során, mint a Miloš Forman rendezte Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám!.
Július 9-én történt
Háromszáz alkalommal énekelte a Carmen főszerepét, és pályája során olyan partnerei voltak, mint Montserrat Caballé vagy Mario del Monaco. 1933-ban ezen a napon született Komlóssy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő, aki egész életében küzdött a lámpalázzal.
Július 8-án történt
Ma ünnepli 96. születésnapját Kassai Ilona színművész, aki kiskorától fogva primadonna akart lenni, végül azonban drámai színésznőként vált híressé. Sokáig ő volt a legfiatalabb Kossuth-díjas színésznő: a díj átvételekor még nem volt 35 éves.
Július 7-én történt
„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – válaszolta Gustav Mahler, mikor a New York-i Metropolitan Operába érkeztekor figyelmeztették az együttes a bécsinél alacsonyabb színvonalára. A cseh zeneszerző és karmester 1860-ban ezen a napon született.
Július 6-án történt
„Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?” 1907-ben ezen a napon született Frida Kahlo mexikói festőművész. Megrendítő képeivel és különleges személyiségével mára valóságos ikonná vált, akinek sűrű szemöldök keretezte arca bögréken, táskákon és ruhákon köszön vissza nap mint nap.
Július 5-én történt
„Amit a közönség kifogásol, azt műveld: az vagy Te.” 1889-ben ezen a napon született a művészetek francia polihisztora, Jean Cocteau. A 20. század kiemelkedően sokszínű alkotója nemcsak írt, de festett, rendezett, sőt színészként is kipróbálta magát.
Július 4-én történt
Ezen a napon élte át a magyar nemzet újkori történelmének egyik legemlékezetesebb csalódását, amiről azóta regények, novellák, zenés színdarabok és filmek születtek. Nem háborúról – és politikáról is csak áttételesen – volt szó, hanem olyasmiről, ami a mai napig képes megmozgatni, lázba hozni vagy letargiába sodorni a magyarok százezreit, mégpedig a fociról. Sokan egyenesen az 1956-os forradalom kiváltó okai közé sorolják azt a szomorú tényt, hogy 1954-ben Bernben a svájci világbajnokság döntőjében az Aranycsapat 3-2-re kikapott a Német Szövetségi Köztársaság válogatottjától.
Július 3-án történt
Ha Franz Kafkán múlik, ma nem ismerjük az abszurd irodalom legkiválóbb alkotásait: az ezen a napon született író halála előtt arra kérte Max Brodot, égesse el írásait. Barátja szerencsére épp ennek ellenkezőjét tette, és sorban kiadta az Amerika, A per és A kastély című regényeket.