biológia
A múzeum már nem az, ami évtizedekkel korábban volt
Nincs olyan, hogy valaki már mindent tud és ismer egy adott élőlénycsoporton belül.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják Szegeden
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával indult, mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket és sejttípusokat, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A kutyák valóban felismerik a jó embereket?
Sokan hisznek abban, hogy kutyájuk megérzi, kiben bízhatnak, de egy friss tanulmány szerint erre nincs valódi bizonyíték.
Egy yellowstone-i baktérium megszegi az élet szabályait
A sejtlégzés alapjait döntheti meg a különleges baktérium, amely egyszerre lélegzik oxigénnel és kénnel, és segíthet megérteni az élet alkalmazkodóképességét.
Miért utálnak a macskák vizesek lenni?
Evolúciós okok, fizikai tényezők és a neveltetés egyaránt szerepet játszhatnak abban, hogy a macskák miért nem pancsolnak szívesen.
Melyik állat bírja legtovább levegővétel nélkül a víz alatt?
Egyes állatok akár órákig is kibírják a víz alatt levegővétel nélkül. A rekorderek a hüllők közül kerülnek ki, de a bálnák is figyelemre méltók.
A mesterséges vér alapjaiban változtathatja meg az egészségügyet
A mesterséges vér minden vércsoport számára alkalmazható, hűtés nélkül, por alakban hónapokig eltartható, és vészhelyzetekben azonnal bevethető.
Miért olyan nagy az elefánt füle?
Az elefántoknak vannak a legnagyobb füleik az állatvilágban, és ennek jó oka van: hűtőberendezésként szolgálnak a forró éghajlaton élő óriások számára.
A lengyel Jane Goodall rémes családjával dacolva bizonyított
A Simona Kossak, a vadon őrzője az egészen emberi és a legenda közötti hidat építi meg: a lengyel őserdő védőszentjének a hivatása és a Białowieża-erdő iránti elköteleződését mutatja be.
Kilencvenéves az evolúció általános elméletének kidolgozója
Május 9-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, etológus, akadémikus, professor emeritus, a magyar etológiai kutatás és oktatás megteremtője, több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője és közel harminc tudományos, ismeretterjesztő könyv írója.
A paradicsomhalakat vizsgálva nyert pályázatot egy ELTE-s kutatócsoport
A Human Frontier Science Program (HFSP) pályázatán összesen 1,2 millió dolláros (több mint 440 millió forintos) kutatási támogatást nyert Varga Máté vezetésével az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a cseh Masaryk Egyetem és a japán Fukui Egyetem kutatóiból álló nemzetközi konzorcium.
Több mint 300 fajt ment át a jövőbe ez a makrogombagénbank
Európa egyik legnagyobb makrogombagénbankja az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumában található.
Szegeden találtak megoldást a csendes világjárvány megfékezésére
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak a Nature Communications szaklapban megjelent úttörő tanulmánya új megvilágításba helyezi a baktériumok rezisztenciájának kialakulását, és ígéretes stratégiát kínál a rezisztencia minimalizálására tervezett antibiotikumok fejlesztéséhez – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
Az Agykutatás Hetén az is kiderül, mit jelent az egereknek a virtuális valóság
Az Agykutatás Hete országos tudománynépszerűsítő programsorozat részeként az ELTE Természettudományi Kar, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói ismét érdekes programokkal várják az agykutatás iránt érdeklődőket.
A társadalmi helyzetünk is befolyásolja, hogyan élhetünk túl egy világjárványt
Az életkoron túl az emberek társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban meghatározza egy betegség végső kimenetelét egy világjárvány idején, mutatott rá a jelenségre a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb tanulmánya.
Egyre nagyobb az esély arra, hogy az élet a Földön kívül kezdődhetett
Az élet kémiai építőköveit mutatták ki a tudósok azokban a kőzet- és pormintákban, amelyeket öt éve a Bennu aszteroidáról gyűjtött a NASA űrszondája. A szerdán publikált két tanulmány szerint a minták az eddigi legjobb bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy az ilyen űrsziklák olyan alapanyagokkal láthatták el a Földet történetének korai szakaszában, amelyek elősegítették az élő szervezetek kialakulását.