shutterstock_2530656033_16.jpg

A Japánban kifejlesztett mesterséges vér alapjaiban változtathatja meg az egészségügyet

A mesterséges vér minden vércsoport számára alkalmazható, hűtés nélkül, por alakban hónapokig eltartható, és vészhelyzetekben azonnal bevethető.

Japán tudósok áttörést értek el az egészségügyben: olyan mesterséges vért hoztak létre, amely minden vércsoport számára alkalmazható, hosszú ideig tárolható por formájában, és vészhelyzetekben azonnal bevethető. Az újítás különösen jelentős lehet traumák, műtétek és természeti katasztrófák esetén, amikor gyors beavatkozásra van szükség, de nem áll rendelkezésre megfelelő vérkészlet – írja az Engineerine

A fejlesztés a Japán Nemzeti Védelmi Orvosi Főiskoláról indult, ahol nyulakon végzett kísérletek során igazolták: a mesterséges vér képes oxigént szállítani és véralvadást előidézni, azaz utánozza a vörösvértestek és vérlemezkék működését. Az anyag tárolása rendkívül egyszerű, hűtés nélkül, por alakban hónapokig eltartható, és csak steril vízzel kell keverni a használat előtt.

Ez különösen fontos előrelépés, mivel a jelenlegi sürgősségi ellátás egyik legnagyobb akadálya a vércsoport-egyeztetés szükségessége. Az eltérő vércsoportok miatt a kórházaknak sokféle vért kell raktározniuk, a kompatibilitás ellenőrzése pedig időigényes, ami vészhelyzetekben emberéletekbe kerülhet. Az univerzális mesterséges vér ezt a problémát kiküszöböli: azonnal beadható, elutasítás veszélye nélkül.

A kutatók a mesterséges vért szintetikus hemoglobinból és laboratóriumban előállított vérlemezke-helyettesítőkből állították össze, amelyeket mikroszkopikus liposzómákba zártak, ezek utánozzák a sejthártyák szerkezetét, így lehetővé teszik az oxigénszállítást és a véralvadást.

Az első kísérletek során a súlyosan vérvesztett nyulak több mint hatvan százaléka komplikáció nélkül túlélte a beavatkozást, ami ígéretes eredmény. A következő lépések között további állatkísérletek és emberi klinikai vizsgálatok szerepelnek, amelyek néhány éven belül megkezdődhetnek.

A mesterséges vér globális hatása óriási lehet. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint évente körülbelül 118 millió véradást végeznek világszerte, de ennek ellenére sok régióban vérhiány tapasztalható, főként infrastruktúrahiány, fertőzésveszély vagy fegyveres konfliktusok miatt. Az univerzális vér független a donoroktól és a hűtőláncoktól, így különösen hasznos lehet vidéki kórházakban, katasztrófa sújtotta övezetekben, hadseregben vagy fejlődő országokban.

Ez is érdekelheti

Örkény, Csehov és Schiller receptre adtak kultúrát

1842. március 30-án hajtották végre az Egyesült Államokban az első érzéstelenítéses műtétet. Ennek emlékére az amerikai törvényhozás 1990-ben március 30-át az orvosok napjává nyilvánította. Hat kivételes írót mutatunk most be ebből az alkalomból, akik nemcsak az alkotás mesterei, de az orvostudományok terén is jártasak voltak.

A rák gyakran egy identitásválság tünete

A nyugati orvostudomány sokat tud a gyógyításról, de keveset a gyógyulásról – ezzel is szembesül az On the Spot 13. évadának főszereplője, miután végstádiumú rákkal diagnosztizálják. Hat epizódon keresztül ismerhetjük meg egy gyógyulás történetét, amely valójában nem a rákkal való küzdelemről szól.

Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.

Többféle ráktípus ellen is hatásos lehet a magyar kutatók fejlesztése

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében.