A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma
Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.
Az emberiség történelme nem lenne ugyanaz a gépek nélkül – valamennyi civilizációs-szellemi ugrás az evolúciónkban egyben technológiai előrelépés is. Történetünk tehát egyben a gépek fejlődéstörténete, ám egészen a közelmúltig leginkább sci-fikből vett lázálomnak tűnt az, hogy ne pusztán eszközökként, hanem megszemélyesíthető „entitásokként” tekintsünk rájuk.
A gépekről, azok életünkre gyakorolt közvetlen vagy társadalmi szintű hatásáról már régóta gondolkodunk. Azonban épp ez utóbbi fejlemény, az információtechnológia, a számítástechnika, majd a mesterséges intelligencia hétköznapi használata vezetett ahhoz, hogy a jelenkori ember önértelmezéséhez elengedhetetlen legyen az, hogy folyamatosan reflektáljunk a technikai környezetünkre.
A Magyar Kultúra magazin idei negyedik lapszáma néhány érdekes és értékes támponttal szolgál ahhoz, hogyan gondolkodjunk a digitális korba vetett önmagunkról. Leczo Bence ezúttal is a magazin központi témája mentén ad kultúrtörténeti kitekintést a pontosvesszőtől és a scharfes S-től indulva egészen a bonyolultabb biológiai rendszerek virtualitásba való átültetéséig.
Döme Barbara dr. Meszéna Domokosnál, a HUN-REN kutatójánál járt, aki az agykutatás legújabb technológiai fejleményeibe vezeti be az olvasókat, de tudósításában betekintést enged egy robotsebészeti eszközzel végzett beavatkozás folyamatába is.
Leczo Bence olyan, elsőre kissé morbidnak tűnő, ám az idő előrehaladtával egyre fontosabbnak mutatkozó kérdésekre keresi a választ, hogy vajon mi történik a közösségimédia-fiókjainkkal, ha meghalunk és hogy örökölhetők-e „digitális javak”, így például a kriptovalutákban felhalmozott vagyonok lehetséges öröklésének is utánajárt. De Leczo mikrofonvégre kapta dr. Neszmélyi Emil ügyvédet is, aki a technológia segítségével az Everest alaptáborából is képes volt vezetni az ügyvédi irodáját.
A lap főszerkesztője, Bonczidai Éva Képes Gábor muzeológussal, a KSH Könyvtár Kutatástámogató és Statisztikatörténeti Főosztályának digitális tartalomfejlesztőjével beszélgetett mások mellett kultúra és technológia viszonyairól, valamint arról, hogyan látja a műveltség helyzetét a digitáliák korában.
A főszerkesztő Spitzer Fruzsina képzőművésszel, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnökével is a kultúra, valamint az alkotótevékenységek kiindulópontjából közelít a gépekhez, olyan művekről ejtve szót, amelyek által mélyen megtapasztalható az ember és a gép közötti valódi viszony.
Címlapfotó: Szabó Ottó szobrászművész. Fotó: National Geographic / Kurucz Árpád