François Villon
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Ordítástalaníthatatlanságoskodásaitokért
A képrobbanás korában az embereket pihenteti, nyugtatja, ha csak a fülüket használják, és például podcastokat hallgatnak sorra. Hasonló figyelemfajtát vesz igénybe ez a tájékozódás, mint a mesehallgatás. Érvényes, izgalmas gyújtópontja lehet tehát egy napjainkban megjelent, a szülőket és gyerekeiket egyszerre szórakoztató (all age) mesekönyv cselekményének a hangok elrablása. Hang nélkül – ez is lehetne a Túl a Maszat-hegyen 2 címe, ha amerikai horror volna. Ámde nem az, hanem verses meseregény. Így a kalandokat és a feszültséget elsősorban nyelvileg illik megteremtenie egy valamirevaló lírikusnak.
A titkos transzformáció – Gál Tamás és Mester László Villon-estje
Ki volt Villon? Rosszéletű, de kivételesen érzékeny, művelt, éleslátó krónikása és kritikusa korának. Semmiképpen sem volt azonos a Faludy-féle „szalmabábbal”, aki inkább az igazi csúf paródiájának tűnik. Gál Tamás estje pedig az aranycsináláshoz hasonló rejtélyként képes Faludy szövegeivel az eredeti Villonhoz utat nyitni.
Az akasztófa árnyékában – François Villon
Villon életét és munkásságát megannyi legenda övezi. Magyar Miklós Az akasztófa árnyékában című kismonográfiájában nemcsak ezeknek járt utána, de számos kultúrtörténeti érdekességet is megismerhetünk belőle a 15. század Franciaországáról.