időmérés
A lámpásórától a felkopogtatásig: így váltunk az idő foglyaivá
Az időmérés egyidős az emberi civilizációval – már a kezdetekben felmerült az igény, hogy tudják, pontosan mennyi idő van még napnyugtáig. Mindez kikövetkeztethető a nap járásából is, de a civilizáció fejlődése szükségszerűvé tette az ennél pontosabb eszközök bevezetését.
Mit rejt Liszt Ferenc zsebnaptára?
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) április 12-én nyíló, Az idő arcai című kiállítása innovatív és családbarát módon mutatja be az antik és a keresztény kultúra időfelfogását: a kalendáriumok, krónikák, képeslapok és fényképek mellett gyermekek számára is kipróbálható, kézzelfogható és digitális különlegességek várják a látogatókat, akik egyéb kincsek mellett a páratlan Pannonhalmi Hóráskönyvvel és Liszt Ferenc zsebnaptárával is megismerkedhetnek.
Időszámításunk születése
Ha időszámításunkat emlegetjük, értelemszerűen a modern európai kronológiára gondolunk, amely Krisztus születésétől számolja az éveket. Ám ezt a naptárat csak viszonylag későn, a 11. század után vette használatba Európa, Kelet-Európában pedig csak a 18. században terjedt el. De akkor hogyan számolták az esztendőket korai őseink? Mit gondoltak például arról, hogy hányban történt a honfoglalás, a niceai zsinat vagy Róma bukása?